Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Prof. MORELLI GUSZTÁV: Árkövy József 1851—1922
pótlás, sőt a restauratív protézis készítését is magában foglalja. Mindezek tanítása két irányú. Egyrészt az orvostanhallgatóknak kell megtanítani mindazt, amit a gyakorló orvosnak, különösen vidéki gyakorlatában tudnia kell. Másrészt specialista fogorvosokat kell nevelni az országnak kellő számban, mivel eddig ezt leginkább csak külföldem lehetett elsajátítani. Eme alapelvek szerint lett az épület területe beosztva legcélszerűbben, de itt kell még kiemelni, hogy egy lényeges új résszel bővült, amennyiben két kórterem is létesült, egy férfi és egy női t a fekvő betegek részére. Ez volt az az újítás, amely az egész világon itt valósult meg először. A stomatológiai klinika ünnepélyes megnyitása 1909. február 14-én zajlott le. A klinikai működésen kívül Árkövy nagy figyelmet fordított a kari érdekek védelmére is, és amikor a fogtechnikusok mindinkább elszaporodtak és illegális kezeléseikkel már tarthatatlan viszonyok fejlődtek, felhívására a fogorvosok egyesületbe tömörültek. Ez volt a Stomatológusok Egyesülete, melynek célja a tudományos fogászat fejlesztésén kívül a kari érdekek védelme is volt. Ekkor az ő agitációjának hatására az Orvcsegyesületben is alakult egy stomatológiai szakosztály. Ezenkívül a közte és Iszlay között fennálló rivalizálás következtében utóbbi megalapította a Fogtani Társulatot. E három egyesület egyike sem képviselte a gyakorló fogorvosok érdekeit, ezért végül negyediknek még megalakult a Magyar Fogorvosok Egyesülete. A szakemberek e széttagolódása a kari érdekeket nem szolgálhatta és így lassanként az egyesületek összeolvadásával egyedül az MFE maradt meg, amely késeibben mint országos egyesület, szakegyesületeink között a legszebb eredményekkel dolgozott és virágzott 1945-ig, azóta mint az orvosok szakszervezetének fogorvos szakcsoportja folytatja mind a mai napig működését. Árkövy mint a stomatológiai eszme egyik legerősebb, nemzetközileg isméi t és elismert harcosa már a 90-es évektől kezdve nagy szerepet játszott a nemzetközi szakkörökben is. Az egyre mélyülő kapcsolatokból érlelődött meg lassan a nemzet-