Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Prof. MORELLI GUSZTÁV: Árkövy József 1851—1922

ták jelentőségét felfogni. Hibájául tudták be, hogy a gyógykezelésre nem terjed ki és így gyakorlati téren nem nyújt segítséget. Mindamellett voltak, akik felismerték korszakalkotó jelentőségét. így Schmidt prágai docens az Öster. Ung. Vierteljahrschrift és Schwarzkopf a D. M. f. Zahnheilkunde szerkesztői, Cunningham angol tanár. Körülbelül 10 évig tartott, amíg a szaktudomány elfogadta tanait és az a tanítás vezérfonalává vált, Németországban Miller és mások, Ausztriában Bleichsteiner, Hollandiában Grevers, Angliában Mummery, Franciaországban Cruet és a stomatológusok iskolája, Svájcban Pneisswerk, Finnországban Ayräpää, Amerikában Talbot, Boedecker, Ausztráliában Söderberg által. 1896-ban Moszkvában Tolkasohewsky és Fischer oroszra fordították a könyvet és ez azóta is az egyetlen oroszra fordított magyar szakorvosi munka. Ezzel a tudományos munkája már nemzetközi elismerést nyert. Az orvosi fakultás előterjesztésére a közoktatásügyi minisztertől 1883-ban itthon is jutalmat kapott. A Magyar utcai intézet 8 évig állott fenn. Ez idő alatt 11 383 beteget kezeltek, 894 beiratkozott orvostanhallgató látogatta és 64 orvos szakképzésben részesült. Árkövy ez alatt 14 dolgozatot írt magyar, német és angol nyelven, tanítványai pedig 8-at magyarul és németül. Az intézet, amely magán áldozatkészségből is szép eredménnyel működött, megérlelte azt a kívánságot, hogy az egyetem falain belül létesüljön megfelelő fogászati intézet, de ezt egyenlőre nem lehetett elérni. Ezért ismét a közkórházhoe fordult és Müller Kálmán előterjesztésére, aki belátta, hogy egy közkórházban a fogászatnak is helye van, a főpolgármester Árkövyt rendelőorvossá nevezte ki a Rókus-kórházba. Ezzel 1887-ben a fogászat nálunk először vonult be a közkórházba. Sajnos, a kivitel nem felelhetett meg a várakozásnak, mert csak egyetlen szoba állott rendelkezésre egy ajtóval és egy sötét folyosóra nyíló ablakkal, úgyhogy az osztály működése vajmi csekély eredménnyel járt. Azért ekkor is voltak kiváló tanítványok, akik közül Károlyi Mórt, a későbbi híres bécsi fogorvost, Nagy Emilt és Kozma Antalt kell megemlíteni. Árkövy azonban nem csüggedt, és mivel az egyetem még mindig nem volt hajlandó be-