Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

b) ama betegségeket, melyek a fentebbi befolyások által járványosán vagy helyhez kötve előfordulnak; különös tekintettel a bujasenyvre s ennek otthonos alakjai és sajátságaira; c) mily befolyással vannak azon életviszonyok és betegségek a népesedés növekedésére vagy apadására, különösen — ha lehet — a népfajok különfélesége szerint; d) mi módon gyógyíttatnak azok orvosilag, mi módon a nép által? e) hogyan lehetne az e tekintetben létező hiányokon vagy viszszaéléseken segíteni? A legjobb pályamunka 100 arany, a második 50. A díjazott pályamunka a Budapesti Orvos Egylet tulajdona marad. Határidő két év. Idegen kézzel írva, pecsételve, jeligés levélkével 1862. dec. 15-ig a Bp. Orvos Egylet igazgatóságához beküldendők. Kelt Pesten, 1860. Nov. 17. Wagner János, elnök Poór Imre, titkár5 Az előbbiekből több fontos következtetést vonhatunk le mind magára a műre, mind pedig elkészültének évére és körülményeire vonatkozólag. A versenyfeltételek megjelölik a pályamunka felépítését és tárgyát. A verseny tárgykörét haladó orvosi felfogásban állapították meg. Az a figyelem, amellyel egyrészről a lakosság életkörülményei, másrészről pedig a nép életmódja és az orvosi-egészségügyi állapota közötti összefüggés felé fordultak, határozzák meg ennek a pályázatnak jelentőségét. Erre hangsúlyozottan rá kell mutatnunk, ha a pályázat jellegét helyesen akarjuk értékelni. Ami az ,,Erdély aranyvidéke orvosi szempontból" megírásának évét és helyét illeti, az Oroszhegyi által lemásolt pályázati felhívás néhány érdekes utalást tartalmaz. A pályázati hirdetményből világosan kiderül, hogy a kézirat jelenlegi alakjában 1860-nál előbb nem készülhetett el. Mint ismeretes, Oroszhegyi 1860 nyarán érkezett Bukarestbe.

2(5 A pályázatot pedig 1860 decemberében közölte az Orvosi Hetilap, vagyis jóval Romániába való letelepedése után. Ezeknek a tényeknek az alapján bátran állíthatjuk, hogy Oroszhegyi kéziratát Romániában való tartózkodása idején dolgozta ki és innen küldhette el Budapestre. Amint már említettük, számos feljegyzést kellett készítenie az arany-