Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

hommes vrais, francs, et tels qu' assurément j' avais mérité d' en trouver sur la terre." Erdély növényvilágának ismertetője. Baumgarten János is orvos volt. Külföldről került hozzánk, akárcsak Winterl. 1791ben Lipcsében szerezte ,meg az orvosi doktorátust, majd kétévi (bécsi tartózkodás után 1793-ban Erdélybe utazott, ahol eleinte Leschkirchenben, Újegyházán kezdte meg orvosi gyakorlatát, utóbb Segesvárott lett városi orvos. Már egyetemi tanulmányai alatt is foglalkozott a botanikával, Erdélybe érkezvén újból botanizálni kezdett és annyira úrrá lett rajta ez a régi szenvedélye, hogy 1807-ben leköszönt állásáról és megkezdte Erdély növényeinek kutatását, leírását és ismertetését. Eleinte a saját költségén járta Erdélyt, összeköttetésbe került olyan férfiakkal, akik a növények iránt nagy érdeklődést tanúsítottak. Később, amikor az utazások a pénzét felemésztették, az erdélyi Fejedelemség Statusai és Rendjei neki is megadták ..az asszig.nációt a forspcntokra" azzal az indoklással. ,.mivel az lenne szándéka, hogy az erdélyi plán Iákról egy, a mostan nyomtatás alá adott kis 'munkánál tellyesebb és a lehetőségig tökéletes munkát adhasson ki. melynek nem fsak a Patikárusok. hanem a Mezei Gazdák, Mester Emberek és Fabrik ások egyaránt hasznát vehessék és ezen Hazának a plánták bősége és ritkaságára (nézve nevezetes volta a külsők előtt is esméretessé lehessen". 22 évig űzte a „seientia amabilis"-t, közben megírta 3 kötetes művét, az ,,Enumeratio stirpium Transsylvaniae"-t, amelyet ,,in usum nostratum botaniphi lórum" írt. Amikor a botanizálás, tekintettel magas korára, már nehezére esett, újra átvette segesvári főorvosi hivatalát és azt 85 éves koráig látta el. Baumgiarten művében először tárult fel Erdély páratlan növénygazdagsága a maga jellegzetes endemizmusaiinak egy részével, így például rátalált a Buphthalmum-nak, az ökörszemnek egy különleges genusára, amelyet Teleki Sámuelről, a marosvásárhelyi Teleki-théka megalapítójáról, Telekianá-nak nevezett el, és ő ismerte fel Bethlen Katalin kolozsvári kertjében a Syringának, az orgonának a Kárpátok medencéjében található érdekes faját, amely Jacquintöl a Syringa Josikaea nevet kapta.