Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika
lönféle sókat és vitaminokat. A különböző népeknél dívó szokások figyelembevételével foglalkozik „Ó és új Diaetetica" a húsos eledelekkel, a tejjel és tejtermékekkel, a tojással, a mézzel, a sóval, az ecettel, az olajokkal, az italokkal, a belföldi és külföldi fűszerszámokkal, a dohánnyal, a csokoládéval, a teával, a kávéval. Az utóbbiról például ezt olvashatjuk: „aki rendesen és móddal él vele. közelsem olyan veszedelmes, mint sokan a doktorok közül is álmodoznak". Mindaz, amit Mátyus a különböző terményekről és termékekről felkutatott, összefoglalt és jegyzeteivel ellátott, romlatlan székely magyar nyelven írta meg és olyan művet bo'csátott népünk rendelkezésére és okulására, amely a hasonló irányú, idegen nyelvű könyveken jóval túlemelkedik. Kortársai nagyra becsülték az „,Ó és új Diaetetiká"-t ós korunk kutatója is haszoninal és eredménynyel forgathatja, mert rengeteg érdekes adatot, ima is követésre méltó egészségügyi szabályt és kortörténeti szempontból fontos megjegyzést talál benne. Mátyus István életéről kevés adattal rendelkezünk. Azt tudjuk róla, hogy többször hívták a külföldre és az utrechti alma mater is szívesen látta volna újból a falai között egykori hallgatóját. Mária Terézia „kibédi" előnévvel nemességet adományozott neki, hogy Bécsbe édesgesse, de a Küküllő mentéről világgá indult székely fiú, akiből neves orvos és kiváló szakíró lett, hű maradt szűkebb hazájához, Erdélyhez és ott is halt meg, Borbás Vince feljegyzése szerint 1796-ban, MagyaryKossa Gyula megállapítása szerint 1802-ben. 1300 kötetes könyvtárát a marosvásárhelyi református kollégiumra hagyta. Ránk maradt munkája mindaddig megőrzi emlékét, munkásságának jelentőségét, amíg magyar természetrajzi, valamint termékeink és terményeink történetét ismertető könyveket írnak. 4 Mindaddig, amíg a hazai egyetemeinken nem volt orvosi fakultás és nem volt botanikai tanszék sem, a külföldi egyetemeken végzett orvosaink foglalkoztak az orvosbotanikával és ő közülük kerültek ki azok az orvosok is, akik orvosi gyakorlatuk mellett magát a botanikát is felkarolták. Tudjuk, hogy a nagyszombati egyetem csak 1770-ben kapta meg az orvosi
