Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

vosbotanikai müveinek, mert lehetetlen, elképzelhetetlen, hogy ilyeneket ne írtak volna és a XI—XV. század monostori és káptalani könyvtáraiban, de főként Mátyás király könyvtárában ne lettek volna magyar vonatkozású orvosbotanikai könyvek is. Mátyás könyvtáráról Oláh Miklós esztergomi érsek „Hungária" című, 1536—-37-ben írott munkájában található részletes leírás, amely szerint a könyvtár a királyi vár keleti oldalán Alamizsnás szent János kápolnája mellett egy félkörű, magas bolthajtásos előcsarnokban és két négyszögletes magas bolthajtásos teremben volt elhelyezve. Heltai Gáspár 1579-ben megjelent ,,Króniká"-jában azt írta, hogy Mátyás könyvtára 50 ezer kötetből állott. Ez a szám azonban az egykorú híres könyvtárak állományához mérten erősen túlzottnak látszik. Ha elfogadjuk az újabbkori véleményt, amely a könyvtár gyarapítására fordított összegek figyelembevételével alakult ki — Mátyás ugyanis uralkodásának hatodik esztendejétől, tehát 1464-től 1490-ig, vagyis 26 év alatt 828 ezer aranyat költött a könyvtárra —, abban Csontosi János szerint legalább 16 ezer kötet lehetett a könyvtár virágzásának teljében, ellenben Gulyás Pál bibliográfusunk véleménye szerint, amely az egykorú jelentős könyvtárak, így a firenzei Nicolo Nicoli, a firenzei S. Maria del fiore egyházban levő, a velencei Bibliotheca Marciana, valamint a vatikáni könyvtár anyagának összehasonlításából szűrődött le, Mátyás könyvtárának állománya 500—1000 kötet között ingadozott, örök rejtély marad, hogy valójában mennyi könyvet gyűjtött, íratott és másoltatott le Mátyás, csak egy bizonyos, hogy a nagyszerű könyvtárból az utókorra mintegy 150 kötet maradt, de ezek közül 5—12-rőí nem teljesen biztos, hogy a király könyvtárából valók-e. Kétségtelen, hogy a könyvtárban magyar nyelvű könyvek, orvosbotanikai művek is lehettek és Mátyás ilyenek megírására is adott megbízást, de ezek, elsősorban ezek már akkor örökre elveszhettek, amikor a király halála után Corvin János, a trón és a vagyon preszumtív Örököse, a budai királyi várban őrzött kincseket magához ragadta és Báthory István nádorral vívott küzdelmei során elveszítette.