Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

állása ..sine cura" lehetett, mert Bécsbe érkezését követő év, tehát 1574. év tavaszán már bejárta a császárváros környékét, májusban a Duna mentén Pozsonyba utazott, a nyár folyamán megmászta a Schneeberget, majd ennek az évnek az őszén a Bécsbe érkezett Dodonaeusszal folytatta növénygyűjtő ki­rándulásait. Két évig, Miksa császár haláláig növénykutató munkáját nem zavarták anyagi gondok, de midőn Rudolf ju­tott a trónra, helyzete annyira megromlott, hogy nélkülözé­sekben lett része. Ebben az időben gyakran látta vendégül a botanika első magyar mecénása, a törökverő német újvári várúr, Batthyány Boldizsár, aki módot és alkalmat adott neki arra, hogy hazánknak a török hódoltság alá nem jutott részeit, Pozsony vidékét, Sopron, Vas, Zala megyéket beutazhassa és megismerhesse a pannóniai flórát és Nyugat-Magyarország gombáit. így vált lehetővé Clusius korszakos művének, a , Va­riorum aliquot stirpium per Pannoniam, Austrian quasdam provinciám observatarum história" megírása. A könyv Ant­werpenben jelent meg a Plantin nyomdában, 1583-ban. Ehhez a könyvéhez csatolta Clusius németújvári barátjának, Beythe István református lelkésznek latin—magyar növényszótárát is. Clusius leírásait közvetlenül a növényekről készítette, még­pedig olyan hűen és szabatosan, hogy a leírt növények rajz nélkül is könnyen megismerhetők. A pannóniai flóraműben 317 növényt sorolt fel a magyar területről, de még 25-öt írt le a másik nagyszerű munkájában, a „Rariorum plantarum bistoria"-ban, amely 1601-ben jelent meg. Ekkor Clusius már a leydeni egyetem tanára volt és mankók segítségével járt, mert a majnai Frankfurtban, ahová Bécs elhagyása után, 1588­ban ment, hogy ott a választófejedelem kasseli kertjét beren­dezze, jobboldali combcsontja kificamodott és a rossz beigazítás következtében mankók használatára kényszerült. A ritka növények története magyar szempontból azért is értékes, mert külön foglalkozik benne a magyarországi gom­bákkal is. (Fungorum in Pannoniis observatorum brevis his­tória.) Ez a mű, amely hazánk nyugati részének ehető és bo­londgombáit szemléltetően leírja .előfordulásukkal együtt, ma­gyar nevüket, a velük kapcsolatos mondákat is közli, hű raj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom