Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból
gár szerkesztőségénél 33 forint gyűlt be számára; nevezett lap egyszersmind a közönséget is fölhívja adakozásra, mely Kolozsvárra küldendő," Élete utolsó napjait Budapesten töltötte, ahova időközben költözött. Elhagyatottan és szinte teljesen elfeledetten élt és 1870. február 20-án halt meg. Mindössze egy-két régi bajtársa kereste fel, akik közül az egyik megírta nekrológját. 16 A méltatlanul elhagyatott és elfeledett emberről írta egyik méltatója,, hogy „Sorsának utolsó nyoma az a 33 forint, amit felsegélyezésére nyilvános gyűjtésen szedtek össze. Ennyire értékelte Oroszhegyi Józsát, a népek szabadságának és megértésének harcosát a kiegyezés kora. Még kegyelet kéz sem akadt, amely tengődése végső éveit, elmúlása óráit feljegyezze." 17 Méltatása alkalmával nem hagyhatjuk említés nélkül az 1848-i forradalmat megelőző években kifejtett munkásságát mint pedagógus (Röszler Ágnessel) egy leánynevelő intézetben, mint publicista és újságíró kora több neves időszaki, vagy napilapjánál, vagy mint tankönyvszerző. Ilyen irányú tevékenykedése, valamint a márciusi eseményekben való részvétele és forradalom alatti működése megérdemelné a szakkutatók érdeklődését. Bennünket, orvostörténészeket kétségtelenül orvosi és orvosirodalmi munkássága, nem utolsósorban pedig politikai munkássága érdekel, amit a román és magyar nép közeledése, barátsága és együttműködése érdekében fejtett ki. Ez utóbbira, mint gyakorló orvosnak Romániában kitűnő alkalma nyílt. Szinte próféciaként hangzanak szavai, amelyekkel, mint annyiszor, ezúttal is hitet tett a két nép barátsága mellett: „...merem állítani, hogy valódi ellenségeink sohasem fognak huzamosan örülni azon meggyőződésben, hogy köztünk az elkeseredett harc valaha meg fog gyökeresedni." Oroszhegyi (Szabó) Józsa életével és tevékenységével foglalkozó. 1954-ben közzétett munkámban futólag arról is megemlékeztem, hogy művei közé kell sorolnunk az „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból" című orvos-egészségügyi helyleírását (topográfiáját) is.
