Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból

kölcsönös megértését és közeledését. Ez vetett véget romániai tartózkodásának.

11 Romániába való érkezése után csupán néhány hónapot töltött Bukarestben, mert rövidesen vidéki orvossá nevezték ki. Az Alföldnek küldött s 1861. november 1-éről keltezett egyik levelében a következőkről tudósítja olvasóit: „... Itt szemlélkedem Oláh-Foksánban, városi és kórházi főorvosi minőségben, honnét sok, reánk vonatkozó dologról írhatok".

12 Majd néhány hónappal később megismétli ilyen irányú híradását: „. . . az oláh kormány szíves vendégszeretetéből ez országban már másfél év óta hivataloskodom s jelenleg Oláh-Foksán városának és Rianik kerületi kórházának főorvosaként működöm; sem hazámat végkép elhagyni nem szándékszom, sem hű fia lenni meg nem szűntem."

13 Bukarestből való eltávozása nehéz helyzetbe hozta a magyar újság vezetését és megjelenését, amely hozzáértő szerkesztőjét elvesztve s egyéb nehézségek miatt is 1861-ben megszüntette megjelenését.

14 Vidéken, mint Rímnicul Sarat körorvosának, sok tennivalója volt, hiszen a kerület egészségügyi viszonyai elmaradottak voltak s a kerülethez tartozó Balta Alba fürdőállomás orvosi felügyeletét is el kellett látnia. A kormány meg volt elégedve tevékenységével, amit az is bizonyít, hogy az 1861. év vége felé kórházi főorvosnak nevezték ki FocsaniMunteni városában. Űj munkahelyén kezdte gyűjteni azokat az egészségügyi, néprajzi stb. feljegyzéseket és megfigyeléseket, amelyek alapján megírta a „Román élet"-et. Focsaniban nem sokáig maradt, mivel az említett sajtókampány következtében benyújtotta lemondását. A vita során változatlanul kitartott a román—magyar barátság gondolata mellett. Bizonyos, hogy politikai tevékenysége a legkevésbé sem tetszett 3 bécsi kancelláriának, amely minden eszközzel arra törekedett, hogy megakadályozza az elnyomott nemzetiségek összefogását. E politikának képezte egyik részét az a törekvés, hogy ellentétet szítson a románok és magyarok között. Ebből következett az is, hogy a Bukuresti Magyar Közlöny magyarországi és erdélyi postai szétküldését megakadályozták.