Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

másik fejezet: „Miképpen Ember éllyen, hogy egészséges legyen. Az Ember mit tartsa magát ételekrül közönségesképpen az álomrul. Purgációról, orvoslásrul, förödésrül, tizenkét hónapokba az ember mint éllyen. gyerekek születéséről és az házasságnál, házi orvosságoknál és a Lovak Betegségérül való Regulák.'' Ez a kalendárium nagy hatással volt Böröndi Vendelre, ami kiderül abból, hogy pl. a kéziratban leírt „dagadásrul" (meteorizmus) szóló kézirati fejezet nagyjából a kalendárium adatait írja le. Ugyanez áll a „purgációról" való tanácsokban is, de még biztosabb a másolás a „fagyott tagokrul" való tanácsoknál. A kéziratban ez áll: „A megfagyott emberi részt közsd be hideg köveccsel, kiszíjja az fagyot. Megfagyott kezedet vagy pedig lábadat ásztasd hideg vízbe, azonképpen ha az kiped, füled, orrod fagy meg, hóval kend és dörgüd, a meleg víz árt a hideg vett tagoknak. Erre vigyázz." Ugyanezt tanácsolja a kalendárium is, kicsit más szavakkal. A kézirat külön fejezetben szól az „Egérveszedelem és az patkány féreg elvesztisirül". Böröndi Vendel hagyatékában egy gyógynövény-könyv is volt, amelynek a címe: „Abbildungen von Artzneu Gewecksn. Nürnberg, 1774." Linne szerint csoportosítva ismerteti a gyógynövényeket. A másik részben csodálatos szép színes ábrák mutatják az egyes gyógynövényeket 100 színes képben. Böröndi Vendel nem valószínű, hogy németül beszélt, úgy látszik, valamelyik nemesi család könyvtárából kerülhetett hozzá, vagy talán akadt valaki, pap vagy világot járt mesterember, akivel lefordíttatta az őt érdeklő szöveget. Erre mutat az is, hogy a könyv lapjai erősen megviseltek a sok forgatástól. A kézirat és a német herbárium szövegei között összefüggést nem találtam, de valószínű, a gyógyításhoz használt növényeket, amiket a nemesdömölki nép nem ismert, ebből identifikálta. Ezt mutatja az, hogy vannak a kéziratban olyan latin növénynevek is, amelyeket az egyszerű pásztor ember csak a könyvből ismerhetett, pl. verbascum vagy mai ve silvestris, azaz mályva (erdei), a valeriánát is valériane officinalis néven emlegeti. 16* - 516