Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól

lipómát fogantélos hóttetemnek említik. Cafat betegség: a női nemibajok. Fekete hólag a vérrel telt sötét színű bulla. A visz­ketést gyakran viszorgásnak írják. A vizes tetű nem más, mint az ujjak közti gombás gyulladás. A vizes te tű-fű pedig az euforbia. A hidegrázást hideglülésnek is nevezik. Sokszor ol­vashatjuk az árnyika vagy árnyéka kifejezést, amely nem egyéb, mint az aranyfű, arnica montana gyökeréből készült tinktúra. A kéziratok ismertetése Nem tartozik tanulmányunk keretébe, csupán a teljesség kedvéért említem meg a dr. Varjas Béla szerkesztésében meg­jelent könyvet, amelyet 1943-ban az Erdélyi Tudományos Inté­zet adott ki: „XVI. századi magyar orvosi könyv" címen. Ezt a kéziratot, amely a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár tulaj­dona, először 1913-ban Gulyás Károly a Magyar Nyelvőrben írta le, legutóbb az Orvosi Hetilapban (1956. 35. szám) dr. Ko­váts Ferenc is foglalkozott vele. A nagyon értékes kéziratos könyvről ezek szerint most már kétségtelenül állítható, hogy orvosdoktor műve, ha vannak is részletei, amelyek kissé fur­csán hatnak és babonáskodó jellegűek. Ez Ethnographiában dr. Vaj kai Aurél ismertet egy XVIII. századból való orvosló kéziratos könyvet, amely a Veszprém megyei Berhida községből származik. A kéziratból •megállapí­totta, hogy annak részei Nedliczi Vályi Mihály „Házi Orvos Szótároeska" átírásai, míg ennek a kéziratos könyvnek állat­gyógyászati részeit Mesterházy Péter XVII. századbeli lógyó­gyító könyvéből írta át a szerző (Állatorvosi Lapok, 1906.). Thaly Kálmán a Századok-ban (1871) ismertet egy orvos­kodó kéziratot, amelynek a címe: „Az füveknek jóságáról, azaz hasznárul." Dr. Veress S. az Ethnographia 1892. évfolyamának első szá­mában leír egy kéziratot, amely 1727. keletű és tisztára empi­rikus gyógymódokat tartalmaz. Ismerjük Révai István kéziratát 1666-ból (Nemzeti Múzeum), Balassa Péter gróf kéziratos orvosló könyvét a XVII. század-

Next

/
Oldalképek
Tartalom