Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

Dr. TARDY LAJOS: Az első magyar „sub auspiciis” orvosdoktor

állandó orrvérzést okozott. 1792-ben Garszevan Csavcsavadze. a nagy grúz államférfi örömmel nyugtázza levelében, hogy Reineggs Grúziába szándékozik látogatni. 1793 telén még tele volt életerővel és derűsen készült tervbe vett újabb utazására. Reineggs szokásához híven maga ment a postára, hogy átvegye a hozzá érkezett leveleket és a hideg levegőről a túlfűtött, zsúfolt postahelyiségbe lépve rosszul lett, A sok orrvérzéstől amúgy is elgyengült ember halálát csak siettette a sebtében előhívott orvos beavatkozása, aki eret vágott rajta. 1793. március 10-én halt meg Reineggs Jakab, négy évi grúz és tizenkét évi orosz állami szolgálat után. Nem tartozik e dolgozat keretei közé, hogy néhány kortársának róla írt jellemzését ismertessük, emberi tulajdonságait és főleg grúziai és oroszországi működésének hatásait méltassuk. Eddigi adataink még nem engedik meg, hogy felmérjük Reineggs államférfiúi működésének eredményeit — erre csak akkor kerülhet majd sor, ha rendelkezésünkre fognak állni nem csupán a már ismertetett vagy nemrég feltalált levéltári és nyomtatott adalékok, hanem ha siker koronázta a további, mélyebbre hatoló kutatómunkát. És akkor talán igazat adhatunk majd Gerstenbergnek, aki ezt írta róla 1797-ben: Menynyi jónak a magvát vethette el észrevétlenül, a felvilágosodásnak mennyi fénycsóváját terjeszthette ez az ember, amiről nekünk, kortársainak most még sejtelmünk sincsen, de amelyek évszázadok múltán talán áldott, aranyló gyümölcsöket fognak hozni." FORRÁSOK Gruners Almanach für Aerzte und Nichtaerzte, 1794. Kunitsch, Michael: Biographien merkwürdiger Männern. Graz, 1805. Butkov P. G.: Materiali dija novoj isztorii Kavkaza sz 1722 po 1803 g. Sztpétervár, 1869. Buhnikasvili G.: Gori. Isztoricseszkij ocserk. Tbiliszi, 1947. Klaproth, Julius: Reise in den Kaukasus und nach Georgien. Halle u. Berlin, 1812.