Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)
Dr. IZSÁK SÁMUEL: Oroszhegyi Józsa doktor ismeretlen orvosi topográfiája: Erdély aranyvidéke orvosi szempontból
Születési helye vitatott. Egyesek (Szinnyei József,- Bíró Sándor 3 ), valamint az osztrák hadbíróság ítélete 4 is azt állítják, hogy a régi Szatmár megye területén, Nagykolcson született. Nekrológja viszont, amelyet „egy régi bajtársa" írt, egy Dés melletti faluba (a volt Belső-Szolnok megyébe) teszi születési helyét. Születésének időpontját illetően az összes források egybehangzóak: 1822. május 22-ét jegyzik fel. Családja Oroszhegy községből, a régi Udvarhely megyéből származott s onnan költözött Nagykolcsra. Apja sokgyermekes uradalmi intéző volt. Anyagi körülményei nem voltak kedvezőek. Erre vall az is, hogy a gyermeket egy minorita nagybátyja nevelte, aki papnak szánta, de ehhez a fiúnak nem volt kedve s 1841-ben beiratkozott a pesti orvosi karra. Diákkorában nélkülözött, de szívósan tanult. A szorgalmas és értelmes diák feltűnt Bugát Pálnak, s állást adott neki az Orvosi Tár szerkesztőségében. Ismeretes, hogy Bugát jelentős alakja volt az akkori magyar orvosi életnek. Ö volt a kezdeményezője a Természettudományi Társulat megalakításának (1841), valamint a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek. Ugyancsak az ő érdeme az első magyar orvosi folyóirat, az Orvosi Tár létrejötte is (1831). Jelentős szerepe volt a magyar nyelvújításban, az 1848-i forradalom előtti haladó magyar polgárság függetlenségi törekvéseit tükröző mozgalomban is. Nagy hatással volt a diákságra, amelyet a kor leghaladóbb tudományos nézeteivel fegyverzett fel és a polgári-demokratikus eszmék szellemében nevelt. Az 1848-i forradalom kitörésekor maga is csatlakozott hozzá és a forradalmi kormány országos főorvossá nevezte ki. Az egyetemi ifjúság körében is megmutatkozott hatása a Bugáttal való közvetlen kapcsolatnak, a magyar polgárság politikai és gazdasági felszabadító mozgalmának, a császári udvarral és a feudális intézményekkel szembeni ellenséges légkörnek, a természettudományos gondolkodás fejlődésének és az ilyen ismeretek elterjedésének. Oroszhegyi a Természettudományi Társulat üléseinek egyik legszorgalmasabb látogatója lett. Különösen a szerves vegytan kötötte le figyelmét. Le is fordította magyarra a krisztiániai Strecker Adolf dr. szerves vegytanát.
