Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez

Doktori értekezését „De Ischuria" címen nyújtotta be. Ennek eddig csak címét ismertük. Veress: Monumenta Hungáriáé Italica. Matricula et Acta Hungarorum in universitatibus Italia Studentium 1221—1864. című munkájában is csak bővebb címét találjuk. Sikerült megszereznem az eredeti doktori dissertatiót. Az értekezés 52 oldalas, a páviai egyetem nyomdájában készült (7. ábra). A címlap szövege magyar fordításban a következő: „Orvos-sebészi értekezés a húgycsőszűkületek folytán előállott húgyrekedésről, melyet a rector magnificusnak, a kar igazgatójának, dékánjának és professzorainak hozzájárulásával Franciscus Flarer orvosdoktornak, a szemgyógyászat és szemklinika ny. r. tanárának védnöksége alatt az orvosi oklevél szabály szerinti elnyerése végett a páviai cs. és k. Archigimnáziumban az 1832. évben a csatolt tételekkel együtt nyilvános vita alá bocsátott Schoepf Ágost győri magyar. Pávia. P, Bizzoninak, a cs. és k. Egyetem nyomdászának nyomdájából." Franciscus Flarer a szemgyógyászat tanára és a szemklinika igazgatója, a nyilvános vita védnöke, abban az időben egyik büszkesége volt a páviai egyetemnek. Orvosi diplomáját 1815ben Páviában szerezte meg, majd Bécsben folytatta tanulmányait. Beer, a híres szemész iskolájának volt a képviselője. 1819-ben nevezték ki a gyakorlati és elméleti szemészet tanárává a páviai egyetemen és megbízták az akkor épített új klinika vezetésével. Az év október 22-én nyílt meg az új klinika Flarer tanszékfoglaló előadásával, amelyben a szemészeti tudomány és oktatás önállóságát alapozta meg. Ennek Scarpa volt harcos szószólója. Flarer méltónak bizonyult a bizalomra, mert munkáiban a szem betegségeinek bonctanát, tünettanát és a szembetegségek leírását egészen eredeti módon adta meg, és a műtéti eljárások kidolgozása során is sok újat alkotott. Nagyhírű iskola alakult ki vezetése alatt, számos kitűnő tanítványa szerzett dicsőséget a páviai egyetemnek. A 2. oldalon az értekezés jeligéjeként Cruveilhiert idézi Schoepf Ágost.