Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez

got tesz a Matricula Universitatis Vienensis torn. XI. p. 818. oldalán történt bejegyzés, amely így hangzik: „Schöpf August, (aus) Raab in Ungarn, (Beruf d. Vaters) Handelsmann". Tény­legesen úgy történhetett azonban az eset, hogy hirtelen hagyta ott Bécset, mert az egyetem Studienkatalog-jában, a Quaestura Hauptkassenjournal-jában neve nem fordul elő. A prágai egye­tem az 1820—30-as éveket magába foglaló katalógusaiban pe­dig nem található sem a filozófiai, sem az orvosi kar hallgatói között. Wurzbach: Biographisches Lexikon Oesterreichs 31—32. kötetében (Bécs, 1876.), a 178—179. oldalon szerepel Schöpf Ágost rövid életrajza, de abban sincs említve, hogy a prágai egyetem hallgatója volt. Veress Endre: A paduai Egyetem ma­gyarországi tanulóinak anyakönyvei és iratai (1264—1864) c. munkájában sem találjuk nevét. Hiába kereste kérésemre a páduai egyetem rectori hivatala is a korabeli törzskönyvek­ben, archívumokban. Páviában iratkozott be első éves orvostanhallgatónak 1828. március 24-én és az egyetem Archívuma szerint Cornelianí professzornál lakott a Piazza S. Francescon. Említett előadá­somban még azt mondottam, hogy nem tudtam megállapítani, hol járt, milyen tanulmányokat végzett az 1821. évi bécsi be­iratkozás és az 1828. évi páviai beiratkozás között. Azóta újabb adatok kerültek birtokomba. 1828. február 9-én kérte felvételét a páviai egyetemre és ez a kérvény fényt derít arra is, mit csinált, hol járt 1821-től kez­dődően. Az olasz nyelvű kérvény (2. ábra) magyar fordítás­ban így hangzik: „Felséges Császári és Királyi Kormány! Mivelhogy, sajnos, ké­sőn, az orvostudomány tanulására szántam magam, kénytelen va­gyok a Felséges Kormány kegyességéhez folyamodni. •— Miután szüleimet korán elvesztettem, a rokonok és barátok azt tanácsolták, társuljak gyámomhoz és gazdaságomat intézzem vele. Ezt megtet­tem; azonban elhagyva az iskolákat, nem hagytam abba a tudo­mányokkal való foglalkozást, s amennyire nőtt bennem a kedvet­lenség az ilyen kevéssé szellemi foglalkozás iránt, annyira gyara­podott bennem a vágy a tudományos pálya után. Végül is rájöt­tem, hogy a gazdálkodásra és kereskedésre teljesen alkalmatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom