Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)
Dr. JÁKI GYULA: Adatok Schoepf Merei Ágost élettörténetéhez
got tesz a Matricula Universitatis Vienensis torn. XI. p. 818. oldalán történt bejegyzés, amely így hangzik: „Schöpf August, (aus) Raab in Ungarn, (Beruf d. Vaters) Handelsmann". Ténylegesen úgy történhetett azonban az eset, hogy hirtelen hagyta ott Bécset, mert az egyetem Studienkatalog-jában, a Quaestura Hauptkassenjournal-jában neve nem fordul elő. A prágai egyetem az 1820—30-as éveket magába foglaló katalógusaiban pedig nem található sem a filozófiai, sem az orvosi kar hallgatói között. Wurzbach: Biographisches Lexikon Oesterreichs 31—32. kötetében (Bécs, 1876.), a 178—179. oldalon szerepel Schöpf Ágost rövid életrajza, de abban sincs említve, hogy a prágai egyetem hallgatója volt. Veress Endre: A paduai Egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyvei és iratai (1264—1864) c. munkájában sem találjuk nevét. Hiába kereste kérésemre a páduai egyetem rectori hivatala is a korabeli törzskönyvekben, archívumokban. Páviában iratkozott be első éves orvostanhallgatónak 1828. március 24-én és az egyetem Archívuma szerint Cornelianí professzornál lakott a Piazza S. Francescon. Említett előadásomban még azt mondottam, hogy nem tudtam megállapítani, hol járt, milyen tanulmányokat végzett az 1821. évi bécsi beiratkozás és az 1828. évi páviai beiratkozás között. Azóta újabb adatok kerültek birtokomba. 1828. február 9-én kérte felvételét a páviai egyetemre és ez a kérvény fényt derít arra is, mit csinált, hol járt 1821-től kezdődően. Az olasz nyelvű kérvény (2. ábra) magyar fordításban így hangzik: „Felséges Császári és Királyi Kormány! Mivelhogy, sajnos, későn, az orvostudomány tanulására szántam magam, kénytelen vagyok a Felséges Kormány kegyességéhez folyamodni. •— Miután szüleimet korán elvesztettem, a rokonok és barátok azt tanácsolták, társuljak gyámomhoz és gazdaságomat intézzem vele. Ezt megtettem; azonban elhagyva az iskolákat, nem hagytam abba a tudományokkal való foglalkozást, s amennyire nőtt bennem a kedvetlenség az ilyen kevéssé szellemi foglalkozás iránt, annyira gyarapodott bennem a vágy a tudományos pálya után. Végül is rájöttem, hogy a gazdálkodásra és kereskedésre teljesen alkalmatlan