Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)
Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)
„A szép halál gondolata mindig élt az emberben, csakhogy a régi idők harcosa azt vallotta, hogy szép a halál a harcmezőn. Petőfi is azt dalolta: Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág, Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott üres szobában áll. Ne ily halált adj, Istenem, Ne ily halált adj énnekem! És alább még kifejezi azt az óhajtását: Ott essem el én A harc mezején! „A hősi halál volt a szép halál, az eutanázia. Most békésebb hajlandóságú az emberiség. Azon tanakodnak, mint kellene a háború rémét elhárítani" — írta az első világháború előtt. így folytatja: „Nem erről akarok most szólani. Az eutanázia hirdetői a meghalást akarják megkönnyíteni, sőt ezt a megkönnyítést kötelezővé tenni. Egynémely amerikai államocskában erre nézve törvényjavaslat is készült, de még eddig nem lett törvény belőle. Az irodalomban a nagy belga író, Maeterlinck az eutanázia profétája, aki nem éppen épületes tisztet szánt ebben a dologban az orvosnak. Ügy képzeli az eutanáziát, hogy amely betegen úgy sem lehet már segíteni, annak az orvos adjon be valami erős mérget. Csakhogy mi, orvosok, nem kérünk ebből a hóhérszerepből. Hiszen még az életért, halálért felelős bíró is habozva mondja ki a halálos ítéletet, pedig gyilkost kell elítélnie. Hogyan vállaljon el az orvos akkora felelősséget, hogy kioltsa egy gyámoltalan betegnek szunnyadozó életét, csak azért, mert megszánta kínjait. A jó öreg doktor bácsi, akinek megjelenése olyan megnyugtatóan hat a betegre, rettegést gerjesszen, mint a hóhér? Aztán meg ki jelölheti meg a határt számára, amikor irgalomból ölhet? Helyesen ítélt-e a legnagyobb tapasztalatú orvos is, amikor kimondta, hogy betege menthetetlen? Elég gyakran megtörténik, hogy súlyos betegségekben, menthetetlennek látszó bajokban váratlan fordulat, sőt teljes gyógyulás áll be. Elhamarkodott s végrehajtott ítéletet aztán nem lehetne többé jóvátenni."