Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 5. (Budapest, 1957)

Dr. CSAPODY ISTVÁN: Id. Csapody István Dr. (1856—1912)

szetéhez. A Toldit gyermekeinek esténként felolvasta, utolsó betegségében pedig magának olvastatta fel, elejétől végig a három részt. Szép nyelvészeti könyvtárt gyűjtött, a két nyel­vészeti folyóiratnak állandó olvasója és munkatársa volt, a Nyelvőrnek gimnazista kora óta. Munkatársa volt a Nyelvtör­téneti Szótárnak és az Akadémia Nagy Szótárának. Manninger Neves könyve, szerzőjének szavai szerint, „Csapody segítsége nélkül meg sem jelenhetett volna, az egészet átdolgozta; a sze­mészeti kifejezések általában Csapody szavainak, tőle jóvá­hagyottaknak tekintendők." (4) Az ő közreműködésével készült Jendrassik Nyelvészeti Tanácsadója. Megbízást kapott arra is, hogy a Botanikai Szótár számára állapítsa meg a színek ma­gyar neveit. Alapos tanulmány után teljesítette (1898). Simonyi Zsigmond megbízásából átnézte a Középiskolai Műszótár egész­ségügyi és orvosi műszavait (1906). Nyelvészeti közleményeinek száma meghaladja a kétszá­zat. Ez a munkássága egész életén át folyt, az első közlése még érettségije évében jelent meg a Magyar Nyelvőrben, az utolsó öt a halála évében. Gyűjtött tájszólásokat, tanulmányozta a magyar orvosi kifejezéseket, foglalkozott a hangzóilleszkedés­sel, a gyermekek nyelvével. A Szarvas Gábor vezette új ortho­logus táborhoz tartozott, amely „nem akar önkénykedni a nyelven, hanem meg akarja ismerni természetét, sajátságait. Magyar íróban azt is keressük, tud-e magyarán gondolkod­ni." (5) Utolsó éveiben Stílus és divat címmel írta sorozatos nyelvvédő cikkeit. Az ő kitűnő szava tus helyett vízhullajtó, a morgue helyett tetemnéző. Az új pénzegység nevéül már a forintról koronára való áttéréskor a pengőt és fillért ajánlotta. Ez, mint tudjuk, később meg is valósult. Ö javasolta a doktor cím hátrahelye­zését is (1906). Leginkább természetesen az orvosi és különösen a szemészi nyelv érdekelte. Csak néhány kitűnő szavát említem itt ezek közül: áthajló redő, fehér hályog, felemás fénytörés, felevak­ság, félcsíptető (monokli), félszeműség, kétszabású fénytörés (astigmia), közellátóság, közlető (szimpatiás) szemgyulladás, lencsehíjas szem, ótvaros szemgyulladás, pillák beférkőzése,

Next

/
Oldalképek
Tartalom