Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. NEBENFÜHRER LÁSZLÓ: A syphilis történeti kutatásának útja

vosokat ábrázoló kép és a higanykúra által okozott súlyos szájgyulladást mutató rajzok közismertek. 4. Stricker szerint legalábbis valószínű, hogy a görög és római ókorban már ismeretes volt az a megbetegedés, amelyet ma syphilisnek nevezünk. Vorberg 1925-ben, elemezve a különböző Szókrátész^szobrokat, az orr alakulását syphilises eredetűnek tartja. A szerző az ókori syphilis feltétlen híve lévén, többek között ezekre a szobrokra hívja fel a figyelmet. Szerinte a párizsi Louvre Adonis-termében, a római Albanyvillában és a Museum Capitolineumban levő Szókrátész-szobrok orralakulata a syphilises nyeregorr képét idézi fel. Szókrátészről korabeli szobor nincs. Az, hogy syphilises volt, fel sem tehető. A későbbi szobrászok fantáziáját az a beszélgetés élénkítette, mely Kritobulosz és Szókratész között zajlott le Kalliosz ebédjén, melyet Xenophón írt le. Kritobulosz Szilénoszhoz hasonlítja Szókratészt, Bakkhosz tömpe, lompos, beesett orrú, kecskeszakállas, nagyhasú, duzzadt arcú, nehéz mozgású kísérőjéhez. Ennek alapján születtek ezek az alkotások, és megtekintve a szobrokat, azoknak protuberantiáit, homlok, szemöldökívi, arccsont kiemelkedéseit, a glabella erős ívelését, a duzzadt felső és alsó ajkakat, szinte önkéntelenül adódik az orr porcos vázának merészebb, alaktalanabb ívelése. Azonban a csontos váz megtartottnak látszik, ha azt képzeletünkben a glabella és az orrszárnyak enyhébb kiképzésének vonalába állítjuk. Ha a betegség akkoriban ismeretes lett volna, nemcsak Szókratészt ábrázolták volna így, hanem egyéb szobrokon is találnánk syphilisre utaló elváltozásokat. 5. Albrecht Dürer barátjáról, Willibald Pirckbeimerről készített rézmetszete nem syphilises ábrázolás. Dürer jól ismerte a betegséget és annak jellemző tüneteit. 1506-ban, amidőn Velencében volt, így ír barátjának: „Ich wüsste nichts, was ich jetzt übler fürchtete, als die Franzosen-Krankheit, denn schier jedermann hat sie. Sie friess viele Leute gar hinweg, dass sie daran sterben." Pirckheimerről két rajz maradt fenn. Egyik 1503-ban, a másik 1524-ben készült. Általában az orr syphilises anomáliánál több formát különböztetünk meg. Az orrgyök közvetlenül