Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Prof. KÓTAY PÁL: Pápai Páriz Ferencz orvosdoktori értekezése (Basel, 1674)

tegyenek meg mindent, ami a beteg felserkentésére vezet". Bár a roham alatt is ajánlja az érvágást: „meg kell vágni a kisujján levő ereket, ezzel azonban jobb a roham végét megvárni, nehogy úgy tűnjék fel az esetleges exitus, hogy a mi hibánkból veszett el az, amit a sors maga pusztított el". Minden esetben a betegség kórjóslatát is megmondja. Különösen érdekes ez a második, eszméletlen betege esetében, ahol így ír: „A mérgezett levegő a szívet elhagyva az agyra ment át... a beteg életerős s nem hihető, hogy ekkora csapás bekövetkezik (ti. az exitus) akkor, ha az orvos, a beteg és a környezete elővigyázattal és gondos kezeléssel kötelességüket megteszik, fennáll a remény." Külön pontban tárgyalja a gyógyszeres kezelést. Receptjei hatóanyagának erejét elmosta az idő. Van azonban a rendelvényekben valami különös figyelmet érdemlő, azok formája. A paracelsusi reform szellemében megírt rövid, világos, csak a feltételezett hatóanyagot tartalmazó receptek ezek pontos utasítással. Ez jellemzi receptírását egész életén át. 1702-ből származó, a közelmúltban megtalált receptkönyve ilyen rendelvények művelődéstörténetünk szempontjából rendkívül értékes, ma még kiaknázatlan gyűjteménye. Külön tárgyalja a gyógyító munkában az orvos és a sebész szerepét. A XVII. században még az orvosi és sebészi rend legtöbb országban, így Helvetiában is két egymástól teljesen különálló, sok helyen egyenesen ellenséges osztályt képviselt. A diplomás orvos pl. Franciaországban, de máshol is szégyenteljesnek találta, hogy sebészi módon segítsen szenvedő betegén. Mindenhol kötelessége volt azonban az orvosdoktornak a seborvos működését, nagyobb műtétek elvégzését ellenőrizni. Hogy Páriz sajátkezűleg végzett-e sebészi tevékenységet, erre biztos adatunk nincsen, de nem tudjuk igazolni annak ellenkezőjét sem, noha ez látszik valószínűbbnek. Doktori értekezése második esetében, amikor a méh izgatására annak üregét izgató kenőccsel ajánlja bedörzsölni, azt írja: „imo docta obstetricis manu his delibuta" (inkább tudós bába keze kenje azt). „Ahoz értő embertől vegyen bé purgatiót" — írja alább.