Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Prof. SZODORAY LAJOS: Néhány adat az 1848—49-i szabadságharc venereás helyzetéhez

NÉHÁNY ADAT AZ 1848—49-i SZABADSÁGHARC VENEREÁS HELYZETÉHEZ Irta: Prof. SZODORAY LAJOS (Debrecen) A múlt században lezajlott háborúkban a kimutatások szerint a fertőző betegségek több embert betegítettek meg, mint a háborús sérülések. Az 1848—49-i magyar szabadságharc idején még sem a mikrobiológia, sem a modern értelemben vett járványtan nem volt ismeretes, és így a járványos betegségek elleni védekezés is mindenütt igen elmaradott volt. Számos korabeli feljegyzés szerint ebben a háborúban a fertőző betegségek közül leginkább a kolerának megfelelő megbetegedések és a nemibetegségek szaporodtak meg. Az egészségügyi tudományok helyzetének elmaradottságán kívül hazánk politikai helyzete is hozzájárult a morbiditás növekedéséhez. A politikai helyzetet a Habsburg-elnyomás és a feudális rend jellemezték. Az ezzel járó általános kulturális elmaradottságból következtetve az egészségügyi helyzet a nyugat-európaihoz viszonyítva elmaradott volt. Az osztrák kormány egyes intézkedései ezt csak elősegítették. Nékám Lajos sen. az új budapesti Bőr- és Nemikórtani Klinika megalakulása alkalmából írt könyvecskéjében

1 említi: „A bécsi rendőrség hazánkat a bécsi söpredék hivatalos szemétdombjának tekintette és 1752—1769 között a bécsi koldusokat, kéjnőket, dologtalanokat és orvvadászokat egyszerűen összefogták és Győrbe, Komáromba, Temesvárra vagy a Bánátba szállították, az ily Wasser schubok évenként kétszer hajókon történtek, 150—300 emberrel."