Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. NEBENFÜHRER LÁSZLÓ: A syphilis történeti kutatásának útja

főleg az epilepsziás és syphilises betegeket ápolták. Rendjüknek védőszentje az anachoréta Remete szt. Antal volt. Remete szt. Antal a megkísértettek prototípusa volt. üldözte őt a Sátán, a poklok borzalmas alakjában s felkereste őt a pusztában, a rombadőlt sírok között is, ahova elrejtőzött. Az isenheimi oltárkép — melyet biblia pauperorum-nak neveznek — bal sarkát is ez a jelenet tölti kh Egy hegyi manó békalábakkal, teljesen lemeztelenítve, szétvetett végtagokkal a szent felé fordul, mutatva borzalmas fekélyeit. Egyik kezével Antal könyvét ragadja el, baloldalt pedig felemeli a betegségtől lemart bal karcsonkját és szörnyű gúnnyal veti hátra magát. A syphilis ördöge kigúnyolja a szentet, akit nyomban agyonvernek s így a járvány ellen nem marad segítő. A kép a syphilis malignához hasonló elváltozást mutat. A fekélyek helyenként, különösen az alszáron, rupiás pörkkel borítottak, helyenként bő gennyképződést és vérzést mutatnak. A has felduzzad, a köldök elődomborodik, a tünetek súlyossága, egyöntetűsége és egyidejűsége a gyors lefolyásra jellemző. Az arc eltorzulása a fájdalmasság kifejezője. 10. Az -isenheimi oltár Kühn szerint három betegséget ábrázol, a szt. Antal tüzét, a pestist és a syphilist. Az egyetlen ellenvetés is elhalkul akkor, amidőn az aacheni oltárkép lovasát szemléljük, amelyet minden történész és orvos syphilises megbetegedésnek tart. Az aacheni katedrális kincseskamrájában található az alsórajnai vidék késői gótikájának legnagyobb alkotása, az aacheni oltárkép, a kölni festőiskola műve. A festő neve ismeretlen. Művészettörténeti kutatások során több olyan művet találtak, amelyek ugyanannak a mesternek jellegzetes ismertetőjeleit mutatják. Ezért legkiválóbb műve után „Meister des Aachener Altars"-nak nevezik. A név annyiban lehet megtévesztő, hogy a kép keletkezését Aachenbe helyezi, azonban csak a XIX. században került oda és e szükségnevét a mostani tartózkodási helyéről kapta. Az oltár cselekményének főtémája a Kálvária-hegyi jelenet s triptichon főszárnyárt találjuk syphilises betegünk ábrázolását. A szemlélő felé fordítja egész arcát, mintha a művésznek az lett volna a szándéka, hogy érvényre jusson a vonások torz volta. A pompás