Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)

Dr. NEBENFÜHRER LÁSZLÓ: A syphilis történeti kutatásának útja

A syphilis történetének e fejezete a magyar orvosi iroda­lomban első ízben gyűjti össze a syphilist ábrázoló képek fel­lelhető sorozatát. Alap a renaissance és a humanizmus korá­nak jellemzésére, tudósai működésének ismertetésére, szöveg­magyarázatokra. Sok kép közismert, közkézen forgó, sokszor reprodukált, de a felsorolt ismertetésben a tünetek jellegzetes megjelenésének egyöntetűségét látjuk; és ha az orvostudomány iránti érdeklődés eredményeképpen az ábrázolás tökéletesedé­sének fejlődését figyeljük, nem érdektelen e tárlatszerűen be­mutatott s felfedezésének időrendjében közölt képek behatóbb tanulmányozása. 1. Ulsenius Theodor, költő, orvos 1496-ban Nürnbergben megjelent,, asztrológiai orvosi költeményének címlapját isme­retlen szerző — melyben Dürer kezenyomát gyanítják — fa­metszete díszíti. A kép felső része az állatkör képeit tartal­mazza, középen az 1484. jelzéssel. A kép közepén levő alak lemeztelenített combjait, karját, nyakát mutatja, melyen a sy­philis-fekélyek nyomai láthatók. 2. Közvetlenül Ulsenius versének megjelenése után, 1496­ban jelent meg nyomtatásban Sebastian Brantnak ún. Eulo­gium-ja. Az ebben levő fametszetű lap bal felső sarkában fog­lal helyet az Istenanya felhőglóriával övezve, jobbjával az olaszországi hadjáratba induló Miksa császárnak nyújtja a ko­ronát. A császár kezében a keresztesek zászlója, lábánál a csá­szári címerpajzs, mögötte páncélos vitézek. A Madonna bal karján a meztelen Krisztus-gyermek s felemelt karjából a büntetés nyilai zúdulnak a fekvő, térdelő embercsoportra, aki­ken a syphilisnek fekete pontok által jelképezett fekélyei lát­hatók. 3. Josef Grünpeck két könyvének több kiadása jelent meg. Ismeretes a „Tractatus de pestilentiali Scorra" augsburgi ere­deti latin kiadása 1496-ból és „Ein hübscher Traktat von dem Ursprung des bösen Franzos" német kiadása 1496-ból. E köny­vekben ábrázolt fametszetű címképek kisebb-nagyobb eltérés­sel hasonlók egymáshoz. Itt az anya és az istengyermek már áldásosztóvá válik s a császár térdenállva veszi át a római csá­//; 5(15

Next

/
Oldalképek
Tartalom