Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)
Dr. OLÁH ANDOR: Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány. (A népi orvoslás kutatásának orvostörténeti jelentősége)
fantasztikus szerv, a San-tsiao irányítja, mely a köldök környékén székel és az élet központja. (Talán a ganglion-solareval azonos?) 24 Egy orosházi öregasszony szerint ,,az a mátra olyan, mint egy pók, mindenféle van a testbe". (Hol van a mátra?) „A mátra a gyomorba van", az ága pedig ,,a hátába is, még csak a szeme világátul is mindenfele van, kérem". Ebben a mátrában én kínaihoz hasonló ős-szerv elképzelést -sejtek. Különleges szerepet játszik a kínai diagnosztikában az arc és a nyelv megtekintése. „Ha például a nyelv színének megfelelő piros színe a vese fekete színébe megy át, ez annak a jele, hogy a szív (a tűz) ellensége (a víz) jutott túlsúlyra, halál várható." 2 '"' Orosháza: „A liba száját összefogjuk, megszorítjuk, belenézünk a szájába: hideg legyen az orra, fehér a nyelve, akkor egészséges. Ha a nyelve sötétkék, naplementre meghal, ha világoskék, napfeljöttére meghal, ha rozsdás, 4 napig él. Ez a rozsdás nyelv a belső láztól van." Az ősi indiai orvostudományra többek közt az jellemző, hogy egyes betegségek az állatok között fennálló külső hasonlóságok alapján a betegségek mágikus átvitelével próbálkoznak az állatokra. A hideglelést békára, a sárgaságot papagájra vitték át. 2 " Vésztőn ezt kommendálják hideglelésről: „vágd le az ujjáról (t. i. a betegéről), lábáról a húsz körmöt, kösd bele egy pamutruhába. Naplementivei fogj egy békát s kösd rá a hátára. A békát aztán tedd lapátra és ereszd el naplementnek. Nem leli ki többet a hideg." 27 Ugyancsak az ősi indiai orvostudomány szerint a köldöktől 700 ér indul ki és úgy öntözik a testet, mint ahogy „a kertet a vizesárkok". 2S Az egyiptomiak is a pulzust a partjain kilépő és medrébe visszatérő Nílussal azonosították. 29 A mi ér szavunkban hasonló ősi szemlélet rejlik: az emberi test (mikrokosmosi természettel (makrokosmos) azonosítása/ 1 " Az egyiptomiak a mezopotámiai népek vér-tanával szemben az élet legfontosabb princípiumának a belélegzett levegőt tartották.' 11 A mi „lehelek-lélek" szavunk is azt bizonyítja, hogy ezt tartottuk lényegesnek.