Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről

ségek uralkodtak. A hideg ugyanis mindent összehúz, a csa­tornákat járhatatlanokká és az általuk szállított folyadékokat sűrüsödővé, lomhává és az eldugulások képzésére alkalma­sakká teszi. A hideg igen ártalmas a kebelnek, s ebből folyó­lag képes a vele kapcsolatos vérdús részekben gyulladásos be­tegségeket okozni, főképpen a mellhártyagyulladást és a tüdő­gyulladást. Akik mellhártyagyulladásban (pleuritis) betegszenek meg, hirtelen dermedtségbe esnek, s legtöbbször a mell jobb ol­dalánál az oldalbordák alatt a belégzés alkalmával éles fájdal­mat éreznek. A köhögés ezek számára fájdalmas és szűnni nem akaró, az érverés teljes, erős, nagyfokú bizonytalanság­érzés tapasztalható, a lélegzetvétel pihegő. Ezeknél, mivel jó erőben voltak, az érverésük erőteljes lévén, érvágást alkal­maztam, s ezt gyakran meg is ismételtem; ha székrekedésben szenvedtek, enyhítő beöntéseket (clysmata) kaptak, a fájós oldalra enyhítő borogatást icataplasmata) alkalmaztam. A do­log természetéből kifolyólag a borogatáshoz tejet használtam, belsőleg a beteg lobellenes (antiphlogistica) nátriumos keve­réket kapott, bő mennyiségben kellett innia enyhítő italokat a szegények részére rendszeresen pipacsmák (Rhoeas) virág­jából készült tea, vagy mézzel és ecettel főzött árpáié adatott italul. Ezek alkalmazásával eljutottam egészen a válság idő­szakáig (coctio) és amikor mutatkoztak a közelgő betegség­fordulás (crisis) jelei, ami a legtöbbször szerencsés esetben körülbelül a betegség kilencedik napján köpködés formájá­ban történt meg, ezt ezeknél még előmozdítottam azáltal, hogy langyos enyhítő italt nagymennyiségben Itattam, egé­szen addig, amíg a betegség teljesen meg nem szűnt. Azok pedig, akiket tüdőgyulladás (peripneumonia) táma­dott meg, állandóan erős lázas állapotban voltak, érverésük lázas és puha, arcuk piros, lélegzetvételük nehézkes, pihegő és rövid, köhögésük gyors és élénk volt, szorongattatás vett. erőt rajtuk és szokatlan súlyt éreztek keblükben. Ezeknél te­kintetbe véve az egyént, a kort és az erőnlétet, erőteljesebb érvágást határoztam, s ha a beteg erre nem érezte jobban magát, ezt meg is ismételtem. Akiknek székrekedésük volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom