Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
PALLA ÁKOS: A veszprémi puteus leprosorum
Az okirat hely meg jelölésének fontosságát alapul véve, eme újabb név, a későbbi idők esetleges határjeleinek megállapítását tekintve, újabb levéltári kutatást tett szükségessé. Ennek eredményeként a veszprémi káptalani magánlevéltár; 1749. Veszprém — Metalia 21. szám alatt levő oklevele eldönti a kérdést. Veszprém varosára vonatkozó földesúri joghatóság vitás ügyében Padányi Biró Márton püspök és a káptalan között 1749. május 16-án kötött egyezség megállapítja a káptalani városrésznek a püspöki városrésztől elválasztó határvonalát. Bevezetésként előadja, hogy az idők viszontagságai szinte teljesen elpusztították a határjeleket. A régi határjeleken azokat érti az egyezséglevél, amelyeket László 1082-es diplomája, a „Metales S. Laciislai regis" tartalmaz és ezekről szólva a következőket mondja: „Ex omnibus attamen inibi assignatis signis Basilica Sanctae Margarétáé in antiquis ruderibus actu quoque apparens demonsfratus, item magnus lapis actu vulgo ördögrágtakő nominatus et leprosorum puteus, iam vulgo Aranyoskút apellatus, lumen et manuductionem praebere et antiquum quoque metalium ductum a potiori seccus de fluxum praeter labentis fluvii, vulgo Seéd vize versari dignoscebatur." Összefoglalva az eddigieket, a korábbi alapján megállapítom, hogy nekünk, magyaroknak 1082-ben nem volt leprakórházunk, László király, ha járt is Veszprémben, nyilván nem a leprások sírjához zarándokolt, s aki pedig a puteust kútnak fordította, kizárólag az mondott értelmeset. Stessel József Adalékok Sopron vármegye történeti földrajzához c. 1906-ban megjelent dolgozatában a következőket mondja: „A Sopron vármegyében előforduló puteus leprosorum fekvésére nézve ez alkalommal határozottan megállapítható, hogy a bélpoklosok kútja az idézett 1245. évi adat tanúsága szerint Küllő helyiség déli határ részében lévén, az Ikva patak jobb partjától déli irányban megindult határjárás a keleti határvonal mentén érintette a kérdéses kutat, mely azonban ma e néven ismeretlen."