Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
Dr. GORTVAY GYÖRGY: A tudománytörténetírás nemzetközi veszteségei 1945 óta
művét, a Lectiones opticae-t is, amely először Londonban jelent meg 1704-ben ..Opticks" címen. Eduard Theodore Withington (1860—1947) angol orvos. Számos, kisebb orvostörténeti dolgozatán kívül (a középkori kolostori orvostudomány stb.) négy nagy munkája érdemel említést: Medical history from earliest times London (1894), The history of greek therapeutics and the malaria (1919), a Corpus Hippokraticumban foglalt sebészi anyag interpretálása (1924) és az 1940-ben megjelent klasszikus tanulmánya a görög orvosi terminus technikusokról (ez utóbbi a Liddel és Scott-féle nagy görög lexikonban jelent meg). James Frank Colyer (1866—1954) angol szájsebész, az összehasonlító fogászat művelője, a Royal College of Surgeons ún. Hunteran Museum-ának kebelében a stomatológiai osztály (ma már Colyer Museum) vezetője. Több tanulmánya foglalkozik John Hunter (1728—1793) úttörő fogászati munkásságával. Fő munkája a foghúzó eszközök története (Old instruments used for extracting teeth (254 lap, 283 ábrával, London Staples Press, 1952). Ebben megállapítja, hogy a speciális foghúzó műszerek képei először a XI. században jelennek meg, és pedig az arab Albucasis (1030—1106) nagy orvos-kirurgiai munkájában („Altasrif"). Ez a könyv volt a legfontosabb sebészeti könyv egészen a XIII. századig Salicetói Vilmos (Guglielmo da Salicetos) bolognai sebész (1201—1277) 1275-ben kiadott munkájáig (Cyrurgia), melyben ez a száj-, fog- és állkapocs-sebészettel is foglalkozik. Colyer idézett művében többszáz képben mutatja be a XVI. századtól kezdve a pelikán, fogkulcs, fogemelő és fogó címen ismeretes rengeteg, s igen barbár foghúzó eszköz képét. Cecil Clifford Dobell (1886—1949) angol protozoológus és a trópusi orvostudomány kiváló müvelője. A tudománytörténet terén főleg az állattan és a mikroszkópia történetével foglalkozott. Igen jelentős és számos új adatot tárt fel a mikroszkópia történetére vonatkozólag az első mikrobiológusról, a holland A. van Leeuwenhoekről írt tanulmánya (Anthony van