Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. JÁKI GYULA: Sebészvizsga a XVIII. században

1747-ben a helytartótanács biztos adatokkal kívánt tájékozódni. Felszólítására az egész országból 168 esküdt, 10 nern esküdt sebészt és 9 borbélyt jelentettek. Az orvosok, gyógyszerészek és sebészek számadatainak egybevetése szomorú képet ad. A sebészeket a kormány az orvoshiány pótlására szolgálóan olyanoknak tekintette, akik elég alkalmasak arra, hogy a szegényebb néposztály orvosi segítségére legyenek. A megyei hivatalokat rendező 1752. évi rendelet meghagyta, hogy ahol sebészcéh nincsen, ott a megye tartson chirurgust, aki a szegényeket ingyen gyógyítsa és gyógyszerekkel mérsékelt áron lássa el. További rendeletek meghagyták, hogy a megyék minden járásban tartsanak sebészt. A kormányzat gondoskodni kezdett a tiszti sebészi intézmény létesítése után a sebészek megfelelő képeztetéséről is. Már 1751-ben rendeletet adtak ki, hogy a sebészek céhébe csak olyanok vehetők fel, akik előzetesen érdektelen mesterek előtt vizsgát tettek (Linzbauer. II. 264. o.). Az 1755-i „Planum regula tionis in re sanitatis" a sebészek számára pedig olyan alapot akart teremteni, amelyből a tiszti sebészekként alkalmazandókat külföldön képeztessék addig, amíg nálunk is lesz megfelelő iskola. Ezen cél érdekében mindazoknak, akik a sebészetet gyakorolták, engedélyért kellett folyamodni, az újabbaknak személyesen jelentkezni, s az Egészségügyi Tanács előtt vizsgát tenni. A díjat jelentős mennyiségű körmöci aranyban fizettették meg. Ettől kezdve magukat a céheket is mindjobban szorította a kormány a jelöltek jobb képzésére. Több külföldön vizsgázott sebésznek adtak engedélyt a letelepedésre olyan helyeken is, ahol céh működött. Az egyik 1761. évi rendelet úgy intézkedett, hogy a vizsgálatot kiállott chirurgus bárhol, akadály nélkül felveendő a céhbe és városi polgárnak, és azután mint ilyen, szabadon vehet vagy nyithat műhelyt. Ugyancsak 1761-ben, augusztus 14-én kelt rendeletével a helytartótanács sebészvizsga tárgyában intézkedett. Lmzbauer Codexe II. kötetének 382. oldalán található meg ez az intézkedés „Chirurgorum examen" címen. Concl. Cons, die 17. Aug. 1761. (In seq. Prot. Consinis. Sanitatis dato 14. Aug. 1761).