Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek

forró, megtüzesített kövekre való öntésével, a fürdőben a testnek nyírfa-cserfa ágakkal való ostorozása

61 és végül, hogy mindez egyetlen helyiségben történik. A fürdés végén hideg vízfürdő következik. Ez a fürdésmód Európa, Ázsia északi részén terjedt el, ma is megvan a Szovjetunióban, Finnországban (a Baltikumban, Kelet-Lengyelországban). Angliában. Svédországban, Norvégiában, Dániában, Izlandban, Németországban kihalt.

62 Ez az izzasztó fürdő

63 Magyarországon nincs meg, de a fürdővíznek, elsősorban a savanyúvizes ásványvíznek egy különleges melegítési módja (amikor is a vizet az abba hajigált izzó kövekkel melegítik fel) emlékeztet az előbbi eljárásra. Természetesen a kettő közt lényeges a különbség: az izzasztó fürdőnél gőzt fejlesztenek, a mi fürdőinkben .a vizet melegítik fel, tehát voltaképpen meleg kádfürdőt készítenek. A forró kövekkel készített gőzfürdő klasszikus hazája a Szovjetunió, Európa északi része, de benyúlik Svájcba is. ahol gyakran a gőzfürdő a „Backstube"-val egyesült. Hasonló gőzfürdőberendezés a középkorban is gyakori.

64 Megvolt ez a gőzfürdőberendezés a múlt század eleji Pesti Egyetemi Klinikán is: 1818-ban a klinikai épületben levő gőzfürdőszoba mellett, melyben a gőzt izzó vasgolyók leöntésével állították elő, egy kénes füstölő készüléket állítottak fel.

65 Az északi nagy orosz bana, a fürdőházikó, lényegében véve gőzfürdő, a gőzt izzó köveknek vízbe dobásával állítják elő.

66 Nálunk, ahogy említettem, az izzó köveket vízmelegítésre használják és nem gőz képzésére. A bana szó azonban a régi nyelvben a ,fürdő", ,gödör' jelentéssel gyakran szerepel, pl. „kénköves Banya vízben . . . fürösszed. Ha aféle Banya nincsen, csinálj ilyen fürdőt... Az vízben forralj .. .

67

" — Köszvény esetén ,,A tagok erősítésére pedig a Bányaferedő".

68 — „Reszketés, kéz-, lábelesés ellen jó a meleg fürdő-bánya, mint a Budai, Váradi, Gyógyi".

69 — ,.. . . ily állapottyokban a Bányákban való ferdések sokat használtatnak".

70 A forró kövekkel való fürdővíz melegítésre számtalan adatunk van. Wernher

71 írja le 1549-ben, hogy a Kassa melletti Mislyei hidegforrás (fons ad Mislam) vizét úgy használják a betegek, hogy a víz közelében található köveket megmelegítik