Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek

keresi a környékről, távolabbról, a szomszéd megyékből, elsősorban román parasztok. Tavasz táján jönnek a „szent víz"hez, a torkolat elé ülnek és amikor a forrás megdagad, beteg testüket bemártják. Az akkori leírások gyógyulásokról emlékeznek meg. A vízben való fürdés bizonyos mágikus szertartással történik: három kiömlés alá kell állni, csak akkor használ. Erősen vallásos színezete van a fürdésnek, a beteg román előzőleg keresztet vet magára, az ott álló keresztet megcsókolja. A forráshoz hiedelmek tapadnak: egy lány megkísérelte, hogy a forrás barlangjában ül le, de a szent forrás megbosszulta magát, a lány meghalt. A püspök házat épített ide, de ez a forrás szellemét megharagította és a forrás nem dagadt ki, mire a házat le kellett rombolni és helyébe keresztet állítani a szellem kiengesztelésére. Erre a víz megindult,

57 Rossz lelkiismeretű embernek általában késik előbuggyanni.

58 Külföldön, pl. az Alpokban divatos a hideg forrásban való fürdés, nálunk azonban ilyen fürdésmód nem ismeretes. Sokkal jelentősebbek ezeknél a természetes meleg források, a meleg vizek. Gyógyító célból a meleg forrást világszerte mindenütt használják, pl. Kamcsatkában is: a víz 39 C°. a környező levegő — 36°. Messziről, többnapi járóföldről jönnek a betegek, a hóban sátrat vernek, egy—három hétig a nap nagy részét a meleg vízben töltik el.

59 Hasonlóképpen használják Afrikában a meleg forrásokat. Nálunk sok ilyen meleg forrás van, többek közt — ahogy már fentebb érintettük — a Keszthely melletti Hévíz volt egy ideig úgyszólván tisztán népi, parasztfürdő. Hévforrások Pöstyénnél a Vág partján és a folyóban is feltörnek. 30 évvel ezelőtt még ide járt a parasztság fürödni: az iszapba gödröt ástak, az abból kiáramló meleg víz a Vág hideg vizével keveredve lehűlt, ide ültek be a beteg emberek. Az Alföldön levő Hajdúszoboszló törzsközönsége is a környék parasztságából kerül ki. A környező parasztházakban szállnak meg, de különben fürdőzéskor elvegyülnek a városi lakosok közt. 60 Az izzasztó fürdők természeti népeknél, kultúrnépeknél egyformán igen kedveltek. Ezek közt említésre méltó a fürdőházban való gőzfürdő, erre jellemző: gőzfejlesztés a víznek