Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek
gyógyított e vízzel, elannyira, hogy még távoli vidékekről is tódultak oda, vizét orvosság gyanánt széjjel hordták. 47 Több történet arról szól, hogy a gyógyforrás közelében dolgozó ember véletlenül bukkan rá a gyógyvízre. Párádon 1778ban timsóbánya alakult, a bányában dolgozó munkások, akiknek bőrkiütésük volt, az aknában meggyült vízben meggyógyultak, ennek híre elterjedt a környéken, idővel fürdő létesült. 48 18234)an a harkányi mocsarak kiszárításánál dolgozók közül az egyik köszvényes munkás munka közben huzamosabb ideig állott a meleg vízben, mire javulást tapasztalt. 49 Ez volna tehát a későbbi híressé vált Harkányfürdőnek az eredete, ámbár bizonyos nyomok arra utalnak, hogy már 150 évvel ezelőtt is ismeretes volt. A néphit azonban korántsem oly egyszerű, könnyen kimeríthető, mert e reális, elfogadható magyarázat mellett él a fürdő eredetmondája 50 is: a meleg víz ott buggyant fel, ahol az ördög leugrott. Erdély igen gazdag ásványvizekben, vannak területek, ahol lépten-nyomon felbugyborékol a földből a szénsavas víz. Egyesek 51 úgy látják, hogy manapság is egy-egy erdélyi fürdő csírája a pásztorok munkájával kezdődik. Valamelyik pásztor az ásványvizes forrást kis medencévé ássa ki és abban áztatja beteg tagjait. Meggyógyul, gyógyulásának híre elterjed, mások is felkeresik a gyógyforrást, lassan kis parasztfürdőhely alakul ki. Példának felhozzák a következő esetet: néhány évvel ezelőtt egy öreg pásztor legeltetés közben véletlenségből kopasz, kavicsos helyen állott, alatta a föld melegedem kezdett, mire lábfájdalmai megszűntek. Az esetet másoknak is elmondta, azóta a szemünk láttára rövidesen jó hírnevű fürdő alakult ki (Büdös fürdő, Csíkszentimre). 52 Hasonló történet szól a ma egyik legjobbnevű erdélyi fürdőhelynek, Tusnádnak a keletkezéséről: a pásztorgyermekek kelései, sebei feltűnő gyorsan gyógyultak e vidéken, ahogy a lápos helyre begázoltak. 53 Ez utóbbi történet esetleg megmagyarázza a mai alakjában 1842ben keletkező fürdőhely eredetét, másrészt azonban tudjuk, hogy Tusnádot már 1731-ben említik, tehát már korábban is ismert volt, 54 legfeljebb utóbb kiment a divatból, lassan elfelejtették, míg a múlt század közepe táján ismét felfedezték.