Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek

partján Vérkút (Zánka mellett). Nevét vastartalmánál fogva vérveres színétől kapta. Az egykorú leírások

38 szerint a parasztság számára itt fürdőház volt kádakkal. A nyári napokon a parasztok sűrűn keresték fel (oly látogatott volt. mint Balatonfüred), a savanyúforrás vizében a köszvényesek, krónikus kólikások stb. nagy haszonnal fürödtek. Kis, szobáskonyhás épület volt ott, megfelelő gazdasági melléképületekkel,, az udvaron terebélyes fűzfa alatt egy csonka malomkő asztalnak állítva. A vendéglős környékbeli parasztember, a fürdőorvos szerepét egy borbély töltötte be.

39 Főleg vasárnap jöttek a parasztok, köpölyöztették magukat, a szénsavas fürdőben megfürödtek, este meg nagy mulatságot csaptak. Vérkút.azóta teljesen elvesztette jelentőségét, ma a forrás elhagyatott, a környék népe semmit sem tud egykori jelentőségéről. A köpölyözés hozzá tartozott az akkori fürdőkúrához, a Vérkúthoz hasonlóan használta népünk a balatonfüredi ásványvizet is a múlt század elejéig. Ide tavasszal és aratás után sok száz paraszt jött el a környékről fürödni, a gyógymód kádfürdőből, érvágásból, köpölyözésből állott.

40 A melegített ásványvizet érccsöveken vezették a kádakhoz, 19 kád különválasztott kamrákban (16 férfinek, 3 asszonynak) „parasztfürdő" név alatt szerepelt. Az 1836. évi Füredi Rendtartás szerint egy parasztfürdő ára köpölyözéssel együtt 15 krajcár, anélkül 6 krajcár volt, máskülönben a régi fürdőházban a külön melegfürdő ára 20 krajcár. A leírásokból megtudjuk, hogy a parasztfürdők sok kellemetlenséget okoztak a vendégeknek és többször tervezték, hogy a közeli Zánka melletti Vérkúthoz helyezik át.

41 Balatonfüredre régebben valóban csak a beteg ember jött el: a sánta, béna, csúzos, köszvényes és legfeljebb a meddő asszony.

42 Később azonban, úgy látszik, a gazdagabb parasztnál is szóba jött a kifejezett „üdülés", — egy 1868. évi rajzsorozat legalábbis erre utal.

43 Meg kell itt említenünk, hogy a fürdőhelyek divatja, akár a búcsúhelyek népszerűsége, koronként változik. Az egyik században hirtelen felkapnak valamilyen gyógyhelyet, vagy kegyhelyet, számtalan magyarázható vagy csudálatos gyógyulást írnak le, az illető helyre sok ezrivel tódul a nép, hogy aztán