Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Vas megye kórházainak (ispotály) 700 éves története

kancellária, hogy két polgári kirurgus gyógykezeli a betegeket és egy „Regimentsartz", akinek a részére külön szobát említ. A polgári kirurgusok havonta 8 forint és félévente egy pár csizma fizetést kaptak, a császári ezredorvosnak havonta 22 forint és ezen kívül negyedévenként még külön 2 forint díja­zás járt, mert saját instrumentumait használta. Ez a Polgári Ispotály a megyei főfizikus közvetlen felügyelete alá tarto­zott 1762-től fogva és folytatólagosan mindaddig, amíg a város is külön fizikust alkalmaz. Az első megyei fizikus dr. Ehrun­gen Lajos volt, a bécsi Universitas doktora, akinek meglevő kinevezési okmányában fel is sorolják, hogy köteles úgy az ispotályt, mint a szegényházat ellátni és a betegeket illendő módon gyógyítani. Szalay Imre, Szombathely város fizikusa később igen tevé­keny vezetője volt a Polgári Ispotálynak. Ö is Bécsben végzett és ott hallotta hírét annak, hogy egy Galle nevű párisi orvos valami különleges módon gyógykezeli a vérbajt, a köszvényt, a fejfáj ásókat, de a sokféle bőrbetegségeket is. Félév szabad­ságot kért és Parisba utazott. Részben lóháton, nagyobb részt postakocsikon tette meg a hosszú utat. Mikor haza tért. be­jelentette a városnak, hogy ,,füstferedőt" kíván berendezni, ha a város ezt anyagilag támogatná, de kikötött magának bizo­nyos haszonrészesedést is. A meglévő adatok szerint a füst­feredő hamarosan nagyon híressé vált és messze vidékről, az egész Dunátúlról, sőt a szomszédos osztrák területekről is ren­geteg beteg kereste fel dr. Szalay Imrét. A füstferedő a kórház egyik kisebb épületében volt és Koz­lics Ferenc korabeli kéziratából tudjuk, hogy két fürdőslegény és 3 ,,feredős fehérnép" végezte a munkát. A betegeknek ké­nyelmes székeken, mezítelenül kellett ülni egy deszkából ké­szített hatalmas kabinban, ahova deszkacsöveken különböző füstöket vezettek be. A betegek feje a megfelelő kerekes nyí­lásokon át a szabad levegőben volt. A felhasznált füstöt kén­ből és higanyból, valamint különböző növényi anyagok elége­téséből nyerték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom