Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Vas megye kórházainak (ispotály) 700 éves története

VAS MEGYE KORHÁZAINAK (ISPOTÁLY) 700 ÉVES TÖRTÉNETE írta: Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) . V

as megye kórházainak története nagy általánosságban némiképp különbözik hazánk más. vidékeitől és csupán Pozsony és Sopron megyék hasonlítanak hozzá. Ezt a különbséget földrajzi helyzete magyarázza és az ebből folyó gazdasági, politikai és kulturális tényezők. Már a honfoglalás után mutatkozott, hogy az István király és a többi Árpád-házi királyaink által behívott idegenek és szerzetesrendek, de a világi papság is, sokkal szívesebben telepednek le a nyugati részeken, a Dunántúlon, még akkor is, ha a király által adományozott birtokaik zöme nem is ott volt. Egymást érték a várak és várkastélyok, a jobbágyfaluk. A népesség sokkal sűrűbb lett már a XII. és XIII. században, mint hazánk bármely más vidékén. István király által behívott olasz, lengyel és német rendházak sokkal nagyobb számban telepedtek le Zala, Vas, Sopron, Győr és Pozsony megyékben, mint máshol az ország területén. A Habsburg-ház uralomra jutása után természetesen még inkább feltűnőbbé lett Ausztriának, Bécs közelségének vonzása, amit megtartott egészen az első világháború végéig. Nem állíthatjuk, hogy a császári hatalom legcsekélyebb mértékben is javára lett volna a nyugati megyék magyar népének, a jobbágyságnak, zselléreknek, cselédeknek, falusi kisnemeseknek, vagy később a magyar polgárságnak és parasztságnak, de annál inkább a főuraknak és középnemeseknek.