Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban
A múlt század közepén, különösen a kapitalista iparosodás következtében zsúfolttá vált angol városokban egyre több olyan megfigyelést tettek, melyek szerint a kolera, tífusz és dizentéria járványok a hulladékok felhalmozódásával, az ürülék hiányos eltávolításával kapcsolatosak. A talajszennyeződés jelentőségének feismerése tükröződött vissza Pettenkofer, egyébként teljesen téves talajvíz-elméletében is. Haladó orvostudósaink csakhamar csatlakoztak az új járvány tani szemlélethez. Az 1864. évi tífuszjárvány alkalmával az Orvosi Hetilap a következőket írta: ,,A középkor sötét időszakában a járványok Isten kitanulhatatlan, illethetetlen s meg nem támadható látogatásának tekintettek, melyek a szél szárnyán támadtak s az életrenddel, a lakással s minden egyéb physikai tényezőkkel semmiféle összeköttetésben*nem állottak. Természetes, hogy ily nézet mellett a járványok megelőzésének gondolata sem támadhatott fel senkiben, miért azok irtóztathatóan pusztíthattak. Nemde hasonló hibába esnénk most a civilisatió korszakában, ha ignorálva azon tényeket, melyeket a tudomány a fertőző kórok származására és terjedésére eddigelé megállapított és semmibe sem véve azon szép eredményeket, mit másutt e tények alapján létesített intézmények által a közegészség tekintetében elérni sikerült, könnyedén és elegendő ok nélkül a járványok termőjéül oly hatányokat vennének fel, melyeken változtatni és segíteni hatalmunkban éppen olyan kevéssé áll, mint állott a középkornak az általa igaznak vallott aetiologicus mozzanaton. Azon orvosi vélemény, hogy az uralgó hagymáz-járvány a kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható, nekünk egészen azon jelleggel látszik bírni, melyet az imént válaszoltunk. Oly okból származtatja a kórt, melyen emberi ész és hatalom nem segíthet... és teszi a mai tudománnyal ellentétben... midőn a kórt, a hagymázt tulajdonítja egyszerűen a tág és bizonytalan értelmű időjárásnak, holott ez legfölebb kedvezhet annak valódi oka, az u. n. erj (bomló állati anyag) szaporább keletkezése vagy hosszabb fennállásának. Mindenütt azt fogjuk találni, hogy az összezsúfolás, a célszerűtlen építkezés, az üde levegőhiány és rossz szellőztetés, az ürülékeknek meggyülemlése s a ronda víz azon hatályok, melyeknek azon vészes anyagnak támadását kell tulajdonítanunk, mely akár a küteges, akár a hasi hagymázt előidézi. Ezek pedig mind olyan dolgok. 4 Orvostörténeti közi. — 1-3 49
