Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HUSZÁR GYÖRGY: Magyar fogászati bibliográfia (Bibliographia Odontologica Hungarica)

már megszűnt indexek. Repertóriumszerűen számol be az orosz könyvkiadásról az 1926 óta megjelenő Kniznaja Letopis (Moszkva); fogászati fejezete is van. Az indexek, repertóriumok időszaki bibliográfiák: míg a lezárt időszakkal foglalkozó bibliográfiák neve zárt bibliográfia, összegyűjtésük nehezebb, mint az időszaki könyvészet szerkesztése. A zárt szakbibliográfia összeállításához a tudományág ismeretén kívül, a szakma történelmében való jártasság is szükséges. Ez is az oka annak, hogy orvosi és fogorvosi szakbibliográfiák csak nagy időközökben követik egymást. Így pl. angol nyelvterületen az 1885-ben megjelent Croît; Zey-f éle bibliográfiát csak 1929—32-ben követte Weinberger fogorvosi könyvészete. Campbell 1949-ben megjelent bibliográfiája az 1682—1870 közti időszak angol nyelvű fogorvosi könyveit sorolja fel, számszerint 723-at. A külföldön megjelent nemzetközi bibliográfiákban szereplő magyar fogászati művek száma igen csekély. Oka ennek egyrészt abban keresendő, hogy megfelelő magyar forrásbibliográfia nem állt rendelkezésre, másrészt biliográfia-kutatás magyar munkák után, külföldi szerzőnek igen nehéz. Az első magyar orvosi bibliográfiát a századforduló évében Győry Tibor állította össze. E műben csak rövid stomatológiai részfejezet van. Magyar fogászati bibliográfia összeállítását Salamon Henrik is célozta. Egyik művében, „A magyar stomatológia történeté"-ben van is bibliográfiai fejezet, de ez mindössze 80 művet tartalmaz. Franki 1947-ben publikálta a magyar fogorvosi sebészet bibliográfiáját. A Magyar Fogászati Bibliográfia összeállítása előtt szükséges volt az alapelvek meghatározása. A „magyar" fogalmának bibliográfiai értelemben vett megállapítását Győry szempontjai szerint tettem, aki felsorolja mindazon könyveket, „1.. amelyeket magyar születésű vagy illetőségű, avagy hazánk földjén működött szerző írt; 2. mindazokat, melyek hazánk területén nyomattak; 3. azon külföldön megjelent idegen szerzők műveit, amelyeknek tartalma közelebbi vonatkozással bír hazánkra." Ezen elvek alapján szerepel a felsorolásban a bécsi orvosi iskolának több olyan nagysága, akik Magyarország területén születtek. Pl. Carabelli (Pest, 1787.), Zuckerkandl (Győr, 1849.), Scheff jun. (Versecz, 1846.), Zsigmondy Adolf és Orbán Bálint. De sikerült felkutatni szerte a világban jó néhány magyar származású fogorvosi szakírót. A másik tisztázandó fogalom a „fogászat" volt. A fogászat szót nem a szűkebb területű stomatológiának értelmeztem. A jelen bib-