Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. HUSZÁR GYÖRGY: Magyar fogászati bibliográfia (Bibliographia Odontologica Hungarica)
MAGYAR FOGÁSZATI BIBLIOGRÁFIA (BIBLIOGRAPHIA ODONTOLOGICA HUNG ARICA) Összeállította: Dr. HUSZÁR GYÖRGY (Budapest) A bibliográfia célja rendszerbe foglalva összegyűjteni, felsorolni a szellemi alkotásokat. Szakbibliográfia a neve az egy tudományágat feldolgozó könyvészetnek. Az első orvosi szakbibliográfiában helyet kaptak már a fogászati művek is. Baldinger: „Neues Magazin f. Aerzte"-ben (Leipzig 1775) találjuk az első fogorvosi bibliográfiát. Ploucquet 1793-ban kezdi meg a „Literatura medica" kiadását. E sok kötetes, négy kiadást megért mű fogászati könyveket is felsorol. A XIX. század első felében a nagyobb fogászati művek függelékeként bibliográfiát is nyújtottak. Így Laforgue „Theorie et pratique de l'art dentiste" (1810) című munkájában 76 fogászati művet sorol fel. Fitch a „System of Dental Surgery"-ben (1829) főleg az angol-amerikai irodalom pontos bibliográfiáját nyújtja. Bő könyvészeti fejezetet találunk a francia Maury, a német Linderer és a pesti születésű Carabelli munkáiban is. Weinberger, a fogorvosi könyvészet jeles művelője 1936-ban már 107 fogorvosi bibliográfiát tartott nyilván. Ezek közül a múlt század második felének legismertebb fogorvosi bibliográfiái a Crowley: „Dental Bibliography" (Philadelphia, 1885). David: „Bibliographie française del'art dentaire" (Paris, 1889.) és Sternfeld: Zahnärztliche Bücherkunde" (Österreich.— Ungar. Viertelisch. f. Zahnheilkunde melléklete, 1891). Crowley és Sternfeld könyvészete nemzetközi, Dávidé viszont csak a francia anyagot tartalmazza, tehát ún. nemzeti szakbibliográfia. A bibliográfiák egy része csak könyveket sorol fel. A folyóiratok cikkeit is számontartó mű neve repertórium vagy index. Fogászati vonatkozásban a legismertebb a Port (német) és Black (angol) 9 Orvostörténeti iközl. 129