Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. KÉRDŐ ISTVÁN: Hippokratész és a bio-klimatológia
nyékhez ugyanis a szervezetnek alkalmazkodnia kell, hogy életfolyamatainak zavartalanságát biztosítsa. Már ebből következik, hogy egy meghatározott változás nem mindenkiből fog egyforma reakciót kiváltani. Aszerint, hogy a különböző egyének egyes szervei, szervrendszerei milyen állapotban vannak, mekkora a teljesítőképességük, a környezet ugyanazon változása eltérő működési zavarokat idéz elő, mert más és más életfolyamat szempontjából lépi át az alkalmazkodóképesség határát. így kerül előtérbe az alkat kérdése. Régebben az alkat fogalmához csak az egyén öröklött, vagy veleszületett adottságai tartoztak és típusát elsősorban a külső megjelenési formák alapján, tehát morfológiai szempontból igyekeztek elkülöníteni. Ma az alkatról való elképzelésünket kibővítettük azzal az ismerettel, hogy az egyén tulajdonságai az élet folyamán módosulnak és így szívesebben beszélünk különböző reakciótípusokról, sőt pillanatnyi reakciókészségről, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy ugyanannak az egyénnek reakciói is rövid időn belül változhatnak. Innen magyarázható az a nehézség és sok látszólagos ellentét, mellyel a légköri hatások tanulmányozása közben szemben találjuk magunkat. Az időjárásváltozás hatásaival kapcsolatban eleinte az egyes légköri tényezők szerepét vizsgálták, mint pl. a hőmérsékletét, vagy a légnyomásét. Ma tudjuk, hogy időjárásváltozáskor a légkör összes elemei egyszerre változnak meg, mert légtömegcsere következik be. Két eltérő légtömeg határfelületét időjárási frontnak nevezik. Aszerint, hogy az előző légtömeg helyére nála melegebb, vagy hidegebb légtömeg kerül, beszélünk melegfrontról és hidegfrontról. A két frontfajtának élettani hatása lényegesen eltér egymástól. A meteorológiai tényezők hatásukat főleg az idegrendszeren keresztül fejtik ki (Kérdő w ), mely az alkalmazkodás folyamatának legfőbb irányító szerve. Az idegrendszernek egyik különleges tevékenysége az ún. vegetatív idegműködés, mellyel összes szerveinknek az akarattól független irányítása történik. A vegetatív beidegzésnek kétféle munkamódja van. Az ún. sympathicus jehegű idegtevékenység fokozódása esetén a szervezet az általános energiakifejtés, emelkedő anyagcsere, intenzívebb vérkeringés fázisába jut. A g Orvostörténeti közi. — 4-1
