Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 3. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2242)

I5t re ki-vétettetvén magokat egybe-húzzákvala, a vizbe vifzfza tétettetvén, ismét fzépen ki-nyilnak-vala; ara magyarázott, hogy azok, mint a

5 Régiek tartottak, nem pufzta kő-terméfek, hanem élő kő-plánták volnának. Ezek körűi, mondom, azután bővebben-is gondoskodván PEYSONELLVS Marfiliai Medicus; éfzre vette hogy azok a' virágnak tetrző kéfzúletek a' Kláris-ágak

5 végein igaz poltjpusok légyenek, és a' magok ki-terjefztéfekkel vagy fzájok' ki-tátásával eledelt kapdosnának a' vizből. Befzéllette ő ezt a' gondolatját a

5 nagy REAVMVRivsnak 's máfoknak-is, de kevés hitelt nyerhetett, miglen ffon ELLIS Anglus kereskedő a

5 Tengeri dolgoknak, kivált a' kőházakban lakó apró állatotskáknak, nézéft öregbítő üvegekkel való visgálásában igen fokra ment Úri ember, fzámtalan tapaíztaláfokból kéttség kivül ki-tanúlta, és a' tudós Világnak maga íráfaiban ki-fogás nélkül meg-mútatta azt, hogy az a' Kláris-kőben foglalt ín vagy bél nem egyéb, hanem valóságos polypas, melly magának magából kőből a' fzerint tsinált házat, mint a' tágák és tekenős-békák: az ő végeiken való a 5 vi-