Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 2. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2241)

32g III. Könyv. VI. Réfz. vagy Fái-fzederj, a' málnánál vizefebb 's hidegebb terméízetü; egyébként attól hafznára nézve igen kevefet küfömböz. A' Szederj mind ezeknél favanyubb és fojtófabb ízü. Innen a' rothadtságra vezetu forróságnak inkább-is ellent- áll: de egyébként kevefebbet hivesít; inkább pufFafzt; e mellett fzorít-is: a' honnan a'tifztátalan gyenge gyomornak nem annyira alkalmatos; jóllehet magában ez-is nem egéfzen meg vetendő. A' Múlna ( Németül Hind-beer Himbeer) A' Mdl- Rubus idaeus Deák nevét Creta fzigetének Ida yiä ditsér- nevü hegyéről , talám a'ból vette vólt, hogy tftlk. a' Romaiak közi onnan vitték-vólt eiobbfzör által: mert e' másként az Éfzaki leg-hidegebb tartományokban-is mindenütt igen bőven terem és a' nálunk valónál fokkal hathatósabb és kedvefebb fzaggal bir; az íze-is inkább bor ízü favanyu és kellemetefebb , jobban-is hivesit és elevenít: a' honnan ott minden egyéb gyümÓltsok felett betsúltetik. Innen kiilonÖfen Rubus arfticus N. Nordländifcbe Himbeer , Acker - beer nével-is külömböztettetik. A' Sveciai parafztok fok Syrupot, liktáriumot, etzetet, bort tsinálnak a' málnából; mellyet a' várofokra el-adni nagy edényekkel vifznek, LINNAEVS Flor. Lappon p. 160. A' fzagja olly különöfen élefzti az inakat és eleveníti a' Spiritus okát, hogy Ők , a' Málnával kéfzult bort, a' már fzinte ki-koltözŐ félben lévő lelket-is kedves fzagjával vifzfza hozni elégségesnek mondják. A' Málnás etzetet-is minden ditséretre méltónak , a' ját és liktáriumát minden Bezoardok, 's drága gyöngyök felett valónak tartja SCHVLZIVS l. c. akármelly gonofz forró nyavalyákban, még a' peftisben-is. Élefzt, hivesít, gyengén l'zorít. Némelly málna' gyümÓltsok holmi hárryátskákkal béÁrtalmai, vágynak takarva , 's a' miatt ártalmofok. A' 'kis gyermekek a' málnától könnyen hányást és