Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 1. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2240)

VI ^S^Sfc aránt nem annyira . fzorgalmatoskodtam , minthogy azok közönségefebbek: de úgyis tapafzta'juk, hogy többire a Régiek' tudós találmányiból és fok köröm-rágáíTal kéfzűit fontos íráfaiból kapdosván-ki, mintegy fa ttokban, holmikét, azokat árulják új portékák gyanánt A' Terméfzet Bibliája bizony, majd nyóltz ezer efztendők alatt, azon módon, mintmoft, nyitva áll. Mitsoda büfzkeség vólna tehát fel-tenni , hogy a' Régiek, a' kiknek hiuzi látáfokat, virágzó fzép elméjeket, mélységeket járó gondolataikat, képtelen fzorgalmatofságokat egyebekben tsudáijuk, és ha tsak távúiról követhetjiik-is, magunkat igen fzerentséfeknek tartujk; ezekben reflefek lettekvólna ? Sót inkább, meg-vallják azt minden a'hoz értő Emberek, hogy cd Diaetát néző dolgokhoz, GAT.ENVS' idejétől fogva mind ez ideig, az újjabbaknak minden fzorgalmatofsága alig ragafzthatott valamit, kivált nálunk, a

5 hol fejetlen lábság vólt eleitől-