Csapó József: Orvosló könyvetske. Pozsony – Pest, Landerer, 1791. (r.sz. 2291)

I. Réfz. T. SzaVafZ' az erek ki-állanak, s fzemeick vereseilök: De ha a' fo-fájás a' meg-rekedett fok sürti nyáltól vagyon, ekkor az ii!y ember ábrázattya sárga halaván fzinü, az erek alig tetfzök; ekkor már nem hivesíttö, hanem ofzlató meleg efzközökkel az orvosoláft kezdeni 's végezni fzükség. IVlig pedig a fájdalom tart, femminémü fü-ízerfzámozott eledelt a' Beteg ne egyek, ugy-mint mellyek miatt fobéli fájdalmai nevekednének , sott inkább meleg italokat igyék, mellyek a' forró vért t^endesittik, és ennek meg-rekedését ofzlatják: Ez végre pedig fzóigálhat a' herbathea, vagy Verónika-fü, vagy tíetonika, az az: Bakfii, mellyekre forró vizet öncvén azt a' beteggel itafsák, az az: vévén a' két utolsó flinek valamellyikböl fél maréknit és erre két ittze forró vizet töltvén, 's bé-fedvén, ha hűlni kezd kevéfsé, igyék belőle napjában egynéhányfzor jó melegen, kevéfsé meg - tzukorozva , az az: édesítve, ha tetfzik; A' sályát-is jó ezen módon kéfzitteni, és róla inni, ha egyebet nem kaphatfz: A' fei-buzdúlt vérnek le-tsendesittcsére, egy könting tifzta Salétromot , és ennyi rák-fzem port: vagy tsiga