Csapó József: Orvosló könyvetske. Pozsony – Pest, Landerer, 1791. (r.sz. 2291)

A Főnek Nyavalyájáról, 15 ni az Ő idejében tapaíztait vala. Afz­fzony ember hófzáma, az-az: terméfzeti járáfa meg-rekedéséböl okoztatott elmebé­li bodúlás, ugy itélem leg-jobban orvo­foltathatik annak elébbi, rendes terméfze­ti járásának vifzfza álittáfa által. Ez orvosláfok után az illy ember várom hetekig őrizze magát az igen he­vittö és hathatosbb tápláló erejű étkek­től, mind pedig a' nyers gyümöltsok éte­jétöl, és az bor italtól; e' helyébe inkább Perje-fü-gyÖkeret, Soska-fü-gyökeret, Kat­táng-koro-gyökeret, Angyal-édes-gyökeret, mindenikből egy-egy fél maréknit, meUy apróra vagdaltatott légyen, három ittze jó vizben meg-fozvén, és a meg-fóvéfe után meg-fzürvén , véle, mikoron fzomjú­zik, köz ital gyanánt éljen; Az meg-tifz­túlt jó-féle fernek itala-is raeg-engedetthe­tik. Ite ha ezek helyébe az fzapora-fü­vet a' Tyukhur-ftivel együtt vizbeu meg­főzik, 's ezen vizet az illyen bontakozott fzeméllyel itatják, hafonló jó hafznu fzo­kott lenni, mert az orvoslás alatt az épü­léft fegíti, az orvofoltatás után pedig uj-? jabb efféle fzoinorú változáfoktól meg-őrizi. III. Meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom