Bugát Pál: Közönséges kórtudomány. Pest, Trattner és Károlyi, 1830. (r.sz. 2341)

11, különböztessük, mely nem a betegesen megváltozott finom életmüvezetségnek oka , vagy fogonalja 5 sött mely alatt olykor a belső élet elrendelt tökéletessége felé iparko<JÍk. — Mivel az élettudományban a folyó részeknek tulajdon életmüves életmüvezetséget nem tulajdonítottunk: azért ezeknek mint olyanoknak betegséget sein tulajdonítunk, hanem csak azt állítjuk, hogy valamint az egésséges éleiben a folyó részek egy részriil %vagy kútfejei a legszorosabb értelemben vett táplálásnak, vagy pedig éből lettenek az ingékonyság munkálkodása által ; más részriil pedig a belső életnek ösztönei lévén , aból az ingékonyságot fejlűdletik ki : úgy ok a beteges élet alatt is vagy okai vagy fogonatjai a tulajdonképpeni betegségnek. — Kitetszik innen a merkórtudumánynak (pathologia solidaris) elsősége a folykórtudomány (pathologia humoralis) fölött, mivel ez a folyó részeknél nem emelkedvén fölebb , a tulajdonképpeni betegséget nem ösmerte 5 amannak csak a volt gyöngéje, hogy azéletet, egésséget és betegséget csak egy állópontból, t- i. az idomnak állópontjábul ösmervén , mindent a munkamiives törvények szerint akart fejtegetni} holott azt három állópontból kellett volna tekintenie, mint fölebb tanítottuk. — Honnét a kórtudomány nagy tengerével ismét két észképet vélünk megegyeztetni. 14. Magát a betegséget a beteges folyamattól (processus morbosus) jól meg kell különböztetni: mert ezen név alatt nem csak a legszorosabb értelemben vett táplálódásnak, vagyis parányéletmüvezetségnek, az az belső életnek az egésségesből való elváltozása, hanem a beteges ingékonyságnak és folyó részeknek állapot ja is értetik. —- A beteges folyamat^ olykor elszakad a betegségiül , ez maga magában maradván , midőn aztán a legszorosabb értelemben helybeli betegség áll elő. — A