Bugát Pál: Közönséges kórtudomány. Pest, Trattner és Károlyi, 1830. (r.sz. 2341)

5, az egész dolgot kimerítve terjesztené előnkbe; a milyen egyetemes kórtudomány még eddig nem állitatott, de tán nem is állitathatik fül. — A közönséges kórtudomány nem ad minden betegséget elő , hanem csak azon fő elveket fejtegeti, melyek minden lévő és lehetséges betegségekkel közösek lévén, belölök ezeknek belső természetét, ugy (az 1. 5~ban) említett viszonyaikat érthetjük meg. —Ez tehát amalioz képpest azon arányban áll, hogy a mit az nyilván adna előnkbe , azt az előjövő vagy jöhető esetben minen erőnk által emebből fejthetjük meg magunknak. — De valljon az itt előadandó közönséges kór tudomány olyan leend e ? aban igen kételkedünk, sött azt hiszük, hogy sok betegségnek természetét, sok betegségnek a külső világgal a térrel és idővel való viszonyaitaból csak bajosan, vagy éppen nem magyarázhatjuk meg anyira, hogy aval mindent tudni kívánó lelkünk megelégedhetnék} és valóban szerencséseknek vélnök magunkat, ha csak legalább a több és közönségesebb betegségeket s enek a külső világgal, idővel és térrel üszvefiiggését ezen tudománybul megérthetnők, a min iparkodni fogunk. 7. S. A közönséges kórtudománynak haszna valóban igen nagy, mert lszür a különös kór tudománynak egy része belőle telik ki; ugyanis a betegágynál szerzett és a betegségektől megválasztott fölebb üsmeretekbe szedegetett fogatinkat a közönséges kórludomány fáklyájával világosítjuk meg5 vajha ezen fáklya való, nem pedig álfényt adván, benünket a betegségekről tett sete fogatoktól megóna! hogy az üzünczi gyógyászságban az emberi nem rovására szerencsétlenek ne lennénk ! — 2szor az üzönczi orvosi tudományban, vagyis a legkülü-. nüsebb kórtudományban hány esetekre nem bukkanik a