Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)
96 ÉLETMŰVES ELFAJULÁS- V. ŰJ KÉPEZVÉNYEKBÖI. szersmind xzélszeröen kell orvosolni. — Hol a takonyhártya ezen kicsucsorodása tetemesen elterjed, azt vagy csak nehezen, vagy épen nem távolíthatni el. — \ 2092. fl. Azon sok bánásmód közöl, mellyeket az orrbeli pö- feteg lekötésére ajánlottak az emberek, a kötésnek bellocqféle cső segedelmével Brasdor szerint való behúzását, és Desault bánásmódját legderekasabbnak tartom. — Az első különösen az orr hátulsó részén levő pöfetegnél; a második a mellsőben levőnél alkalmazható. — Kötéshez legjobb anyagszer a selyem vagy kender zsinór. — 2093. SA kötés a bellocqféle cső segedelmével következőleg eszközöltetik. — Ha a beteget olly helyzetbe teszszük, mint a pöfeteg kiszállításánál, a bellocqféle cső a pöfeteg szára meg az orrüregnek vele átellenben levő fala közt a torokba vitetik, az előre tolt gombocskához (vagy fülbe) hosszú kender vagy selyem zsinórt kötvén, melly a műszerrel az orron ái visszavonatik. Miután a zsinórt a gombocskáról leoldották, a bellocqféle csőt az orrnak más oldalon levő fala és a pöfeteg szára közt ismét beviszik, és a szájban függő zsinór vége az előre tolt rugó gombocskájához köttetik, és az orron át kihúzatik. Ezen módon a zsinóron hurkot kötnek, mellynek két vége a pöfeteg oldalrészeit körülveszi. — Az orrból kifüg'gő két fonal vége a hurkos zsinór lyukába vitetvén, ez a pöfeteg tövéig az orrba feltolatik, és a hurok végei összehúzásánál fogva olly mértékben szoríttatik össze, miként azt a körülmények különböző volta kivánja. Ezután a hurkos zsinórt puha tépéssel körül kell rakni, hogy az orr falait ne izgassa. — A külső orrnyiláshoz érő vége annak rende s módja szerint gyámolítandó. — Mivel a hurok, ha megnedvesedik, nem marad nyíltan, és meghuzatásakor a pöfeteget néha nem fogja meg, szükséges azt bal kéz ujjával az iny mögé vezetni. ;— A hurokhoz, mellynek a pöfeteget meg kell fogni, kössön az ember egy másikat egyszerű fonalból, hogy, ha a hurok behuzatásakor a pöfeteget meg nem fogja, a másik segedelmével a szájon át ismét visszahuzathassék; és ne legyen szükséges ujra a bellocqféle cső által bevinni. — A hurok nyiltan maradását eszközölni szokták a zsinórnak rugékony csőbe való húzása által is, mellyet, ha a zsinór a hurkot megfogta, azáltal távoztatnak el, hogy a fonal egyik végét meghúzzák, míg a cső ki nem jő '). — Azon pöfetegnél, melly az orrüreg felső és hátulsó fala előtt, a torok felé fejlődik ki, a zsinór biztos vezetésére én egy különös fogászt használok s). — Ezen esetben is czélirányos a fonal végeit, mielőtt az em-