Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

l98 ' ÉLETMŰVI RÉSZEK 2281. Mint második indus módszer adatik elő azon bánásmód, melly szerint, miután az orr szélei megsebesíttetlek, az ali'el bizonyos helyét fa papucscsal mindaddig kopogtatják, míg szembetünoleg meg nem. dagad, és aztán azon helyről egy háromszegű bőrdarabot a sejtszövettel együtt kikanyarítanak, és a csonka orr széleihez ragasztják — ^Németországban Gräfe 2) és Bünger 3) próbáltak átültetni illy egészen kikanyarított darabokat. Amde igen ritkán sikerül az illy bánásmód, mivel az egészen elvált részben levő életerő gyéren elégséges az életművi egyesülésre. — 1) GAZETTE de SANTÉ. 1817. Nro. IX. HÜFELAND'S Journal. Mai , 1817. 5. St. S. 106. 2) Rhinoplastik. S. 8. — Jahresbericht über das chirurgische und augenärzliche Institut zu Berlin. 1819. S. 411. — 3) S. SCHREGER: Grundriss der chirurgischen Operation. 2. Ausgabe. S. 79—80. 2282. tf. Az olasz módszert illetőleg Gräfe különös szabályokat is ajánlott, mellyek ugyan nem igen sokban térnek el a tagliacozzi-íéle bánásmódtól, de azért annak czélszerüségét jóval nevelik. —- A bőrlebenynek való hely a karon, leginkább a jobbikon, épen a kétfejű izom íolött van. Egy darab bőrrel jegyezi ki az ember a lebeny mértékét, mellynek a bekövetkező összezsugorodás miatt hal hüvelykkel mindig hosszabbnak, négy hüvelykkel szélesebbnek kell lenni. Gräfe, a helyett hogy, mint Tagliacozzi, az ablakos fogászt (die gefensterte Zange) használná, először a két oldalmetszést szikével teszi meg, a bőrt pedig az alatla fekvő sejlszövettől erős, gombbal ellátott kutaszszal választja el, vagy pedig ujjaival egyik oldalmelszéstől a másikig. Ezután a rózsairral megkent elválasztó kötőléket húzza be az ember oldalaira kötött fonálon, az oldalmetszést tépcsomóval fedi be, melly rózsairral van bekenve, rá egy nyomfóltot tesz, és az egészet körpólyával tartja Össze. Ezen kötözés csak három vagy négy nap múlva bontatik ki, de ujabb elválasztási kötőlék csak akkor huzalik ismét be, mikor a genyedés már jóformán beállott. — Illy bánásmódot, — a genyedés állapoljához képest intézett módosítás mellett, mintegy öt hélig kell követni, mikor aztán az oldalmetszés felső végén a lebenyt betolt völgyes kutaszon keresztülmetszi. — Gräfe a lebenyt nem fordítja hátra mint Tagliacozzi, hanem csupán tépcsomókat és olajozott kártyákat rak alá. Később ólomvízzel vagy