Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 125 — Eltávolításukat vagy lekötés által eszközli az ember, mi e helyen nem nehéz, és gyakran puszta kézzel is lehetsé­ges ; vagy lemetszés által, mit azon szabályok szerint keli végezni, mint a méhanyabeli pöfeteg műtéteiénél. — E. Vég béli pöfeteg. DESAULT az i. h. 223. I. 2145. S. A végbéli pöfetegek vagy közel a végbél széléhez ver­nek gyökeret, és mindig kivűl tartózkodnak; vagy mé­lyebben van fészkök, és csak néraellykor a székletétel al­kalmával tolatnak ki, vagy pedig mindig elrejtve marad­nak a végbélben. Ezek rendszerint nagy fájdalmakat okoz­nak, kivált székletétel közben. — Többnyire gömbölyűek,­kicsinyek és halvány piros színűek. — Néha csak egyetlen­egy, máskor több illyen van jelen. — 2146. 5. Azon pöfetegeket, mellyek mindig kivűl a végbélen tartózkodnak, fogaszszal kaparítja meg az ember, előre húzza és a kusztora egy húzásával, vagy az ollóval elmet­szi azokat gyökeröknél. — Épen így kell tenni azokkal, mellyek mélyebben tartózkodnak, és csak néha jőnek előre. — Ha a pöfeteg olly mélyen vert gyökeret, hogy a végbélen sohasem dugúl ki, akkor egyetlen mód a le­kötés, mit legczélszerűbben Desault módja szerint tesz meg az ember. — A húgyhólyagbeli pöfetegröl olvasd el áz 1789. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom