Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá SMALKOVICS MIHÁLY. 3. köt. Buda, Egyetemi, 1839. (r.sz. 1822)
ös2vegyüléséről. 116 ként mind inkább nagyobbodnak, végre a' Mgy Önkénytelenül kezd szivárogni, és a' beteg erőködése által annak folyását csak keveset,vagy épen nem teheLi erősbbé, míg végre folyni megszűnik- A' kifeszült hólyag a' szeméremcsontok fölött az 1594. leírt daganatot képli; melly körül belől fájdalmatlan, 's gyakran olly nagygyá válik , hogy terhességnek, vagy vízkórnak tartathalik; ezen hibásfogás annyival könnyebben megesik, ha, a' mint néha történik, a'betegnek azon tehetsége fönmarad, hogy igen nagy erőködésseí vizelhet, sőt még néha napközben az ital' mennyiségének megfelelő mennyiségű húgyot is üríthet ki, de a' kifeszült hólyag' lelohadása, 's kiürülése nélkül Ha a' kifeszült hólyag valamivel erősbben nyomatik okkor a' húgycsőn át egynéhány csöpp hiígy szivárog ki. Néha a' széLhüdt (bénult) húgyrekedés a' hólyag' nyaka' görcsös, vagy gyuladásos szenvedelme' fontos kórtünetei köztt hirtelen támad , melly által ha csak rögtön segedelem nem nyujtalik, a ? hólyag' tetemes kifeszülése és falai' szélhüdése (bénulása) okoztalik. Későbbi folyamatja alatt a' hólyag' takonyszivárja, falainak vastagulása, düllmirígy' foldagadása 's m. e'f. járulnak hozzá. — A' szélhüdési (bénulási) húgyrekedés' ezen faja töhbnyire a' különfélekép' kicsapongott, köszvény, vagy csúz nyomorgatta, idültebb személyeknél áll elő, 's rendesen köszvény hely cserélés, vagy rneghűtés a' gerjesztő tőoka. 1599. SHa ezen húgyrekedésnél a' hólyag' kifesziilése' főbb fokára jut, akkor a' hasizmok"s belrészek' ellennyomása' további kifeszülésének gátot vet; valami csekély mennyiségű húgy ismét kicsöpög, és a' baj nem nő a' hólyag' megrepedéseig. De gyuladásos tünetek is szegődhetnek hoz,zá, mint: az ágyék 's vesetájoni többé kevesbbé erős fájdalmak, az altest.' fájdalmas volta, csuklás, hányás 's erős láz. Ekkor már a' húgy' kifolyása egészen elnyomatik,ésa' hólyag' azon fokra kifeszülhet, hogy megfenésedik 's megreped. De a'baj' ezen végezete még is ritka. OESTERLEN (in Heidelberger klinischen Annalen Bd.VIII. S. 421) a' szélhüdési (bénulási) húgyrekedést részinti szélhüdési (bénulási) húgyrekedésre , mellynél csak a'hólyag testének és hasizmoknak ereje! igen csekély és az egész húgyhólyag szélhüdési (bénulási) húgyrekedésére mellynél a' hólyag testének és zárizmának szelhüdése (bénulása) létezik , különbözteti meg. 1600. SEzen húgyrekedés legfőkép' az öregek' tulajdonuk, és az izom-munkásságnak az aggkorbani közönséges csök-