Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 91 mann főzetének alkalmozását minden mds gyógybánásnak eleibe teszem. L. Wedemeyer a.] em. h. — Említett értekezésemet a' Zittmann főzetériil. Schmalz olly betegeket' berzegetvén (electrisiren), kiknél nem tudaték, mit kelljen a' bujasenyv, és mit a' higany kicsapongó és rendetlen használása következésének tekinteni, a' higany további alkalmozása nélkül is nyáiözönt tapasztalt bekövetkezni, melly olly nagyra nőtt, hogy erős higanyláz és tizenötöd napra szapora izzadozás következék. — A' betegbe vagy a' fejére tett sisak által rohantatjuk a' berzéczes szellőt, —vagy pedig a' lánczot is kezébe adjuk, és a' berzerőnek ezen átrohanását csak egy negyed óráig folytatjuk. E' mellett a' betegnek a' gyógyszeren kivül átalában naponként háromszor vékony lenéi egyéb nem adatik, székérül gondoskodni kell, és arról is, hogy szobája meleg lévén, azt oda ne hagyja. v. FRORIEP'S Notizen 1826. Octobr. 207. 1. HECKER'S lit. Annalen. Mai 1827. 107. 1. VIII. A' csontfekélyek. DU WERNEY, Traité des maladies des os. Paris 1751. P. II. FERRAND , Diss. de carie ossium. Paris 1765. C. F. CLOSSICS , über die Krankheiten der Knochen. Tübingen 1798. 40. ]. köv. ^ " A. SCARPA, de penitiori ossium structura. Lips 4799. HEMMER , Diss. de spina ventosa. Hafniae , 1695. F. L. AUGUSTIN , Diss. de spina ventosa. Halae 1797.' Louis, in Mémoires de l'Academie de Chirurgie. Vol. V. lap. 410. DAVID , observations sur une maladie connue sous se nom de necrose. Paris 1782. J- P. WEIDMANN, de necrosi ossium. Francof. 1793. J. RÜSSEL, praktical Essay on a certain Disease of the bones termed necrosis. Edinb. 1794. RINGELMANN , de necrosi ossium. Rudolst. 1804. IJ. WISMANN, de rite cognoscendis et curandis nudatione, carie, et necrosi ossium. Observationes pathologico - medicae. Halae 1820.