Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

84 AZ ŐSZ VE FÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. II. A' bujasenyv orvoslása higany nélkül. 798. S. Részint azon különös beteges állapotok, mellyek a' higany használatát el nem tűrni gondoltatták, mint a' gyöngeségnek, a' nedvek olvadására való hajlandósággal járó nagyobb foka, belső életmüveknek elgenyedése, ütdagok, siilyös kórszuny;—részint azon veszélyek , mellyek a' higanyhasználásnak tulajdonitattak ; már a' régi időktől olta arra a' gondolatra vitték az orvosokat, hogy higany nélkül való orvoslást födöznének föl. Effélék a' szárcsa-—a' homoksás (Rad. carec. aren.) — a' ldna — a' száratlanboka (rad. astrag. exscapi) a' bojtorján gyökerek, a' gaják-fa, a' boroszlány-héj (cortex mezerei) a' keserédes - venyigék , és diókopácsbul készített izzadságüző főzetek; — a' Pollin főzete, a' Laífecteur bujasenyvellenes lésürűje , a' szárcsagyökorvoslás St.. Marie szerint (ezt ásvány-vizekként iván) a' Vigaroux itala, az éhorvoslás ( O sborn, és Struve szerint) a' lúgsók, a' Beznard bujasenyvellenes festvénye, különbféle dárdany-készitmények, a' savak, főkép a' foj.tósav, az arany, főkép a' sósavas, és sok másféle szerek. — Ezen különböző gyógymódok többnyire kevesbé az elsőrendbeli, mint inkább a' bujasenyvnek másodrendbeli és megrögzött tüneményei ellen ajánltattak, főkép ollyak számára, hol már hasztalanul sok higanyt elemésztett a' beteg, vagy hol ennek alkotmányos állapotja miatt, annak használását nem látták czélirányosnak. Ezen szereknek becsülete többnyire buborék tartású volt, és a' higanyt méltóságátul meg nem foszthatták. Hasonlítsd öszve az én Zittmann főzetérül szóló értekezésemet, hol ezen gyógybánások nagyobbrészt előadatnak, és fogonataikra nézve egymással öszvehasonlitatnak. A' higany helyibe először Pit carn-tól rendelt de divatba leginkább Chrestien által hozott arany mint aranyieszelék, aranypor, arag (oxydum auri) és mint sósavas arany (Chrestien aranysója) ajánltatik az első — és másodrendbeli bujasenyves bántalmak ellen ; az étvágyot öregbiti, az árverést és állati hevet fölmagasztalja , szomjat, a' foghusban égést, nyálözönt okoz (melly utolsó enyhébb, szagtalan, fekélyekkel nem jár, az éietmüves anyagba nem avatkozik annyira, mint a' higauy) úgy lázbeli visszahatást , izzadást , öregbedett hugyelválasztást hoz elő. Az arany először is az elnyomott bujasenyves tüneményeket tiinteti ki, és a'